December óta mindössze néhány pénztári tag jelezte, hogy visszalép az állami nyugdíjkasszába - írta pénteki számában a Napi Gazdaság a pénztárakhoz intézett körkérdései alapján.
A Napi Gazdaság szerint van olyan intézmény, ahol a 11 200-ból mindössze 25-en távoznak, ami nagyjából általános trendnek számít. A pénztárak optimizmusa azonban nincs kőbe vésve, hiszen a "bizonytalan jogi környezet" megszűnéssel fenyegeti őket. Annyit tudnak, hogy a törvény szerint a magán-nyugdíjpénztári egyéni számlákon landoló befizetések már nem érkeznek meg hozzájuk, az összegek az állami nyugdíjkasszát gyarapítják. A tagok keresetük 10 százalékát is nyugdíjjárulékként a Nyugdíjbiztosítási Alapba fizetik, amivel gyakorlatilag megindult a magánnyugdíjpénztárak lassú felszámolása.
A pénztárak szerint a bizonytalanság veheti rá az amúgy is megcsappant ügyfélkörüket arra, hogy március végéig átlépjenek az állami nyugdíjkasszába, holott azok, akik így döntenek, már a korábbi átlépőket megillető kedvezményeket sem kapják meg, reálhozamuk után már nem élveznek adómentességet.
A lap azt írja, tanácstalanok a most már alig 100 ezer tagot számláló magánnyugdíjpénztárak a jövőjüket illetően. A lapnak Simonovits András, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet tudományos tanácsadója azt mondta: a jelenlegi jogszabályok miatt a pénztárak a náluk parkoló 230 milliárd forint ellenére is hamarosan kénytelenek lesznek lehúzni a rolót.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.