"Keményvonalas" euróövezeti kormányilletékesek az újabb görög segélycsomag helyett most már inkább hagynák csődbe menni Görögországot - írta szerdán a Financial Times.
A londoni gazdasági napilap felidézi, hogy az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa, az Eurogroup jövő hétfőre halasztotta a görög segélycsomag megvitatására eredetileg szerdára összehívott tanácskozását, és ezt Jean-Claude Juncker, az Eurogroup elnöke azzal indokolta, hogy Görögország nem teljesítette a második EU/IMF-segélycsomag folyósításának előfeltételeit.
A Financial Timesnak azonban "magas beosztású európai illetékesek" elmondták: az euróövezeti pénzügyminisztériumok vezető tisztviselőiből álló euró-munkacsoport előző napi ülését "egyre szélesedő megosztottság" jellemezte abban a kérdésben, hogy Görögországnak egyáltalán szabad-e bizalmat szavazni egy újabb segélycsomaggal. A késés a lap szerint növeli annak kockázatát, hogy Görögország már a jövő hónapban törlesztésképtelenné válik, tekintettel arra, hogy lejár egy 14,5 milliárd eurós kötvényadósság.
Az euróövezeti kormányok egy csoportja azonban - különösen azok az országok, amelyek még megőrizték lehető legjobb, "AAA" hitelminősítői adósosztályzatukat - "már nem hisznek abban", hogy Görögország valaha is teljesíteni fogja az alku alapján ráháruló kötelezettségeket - áll a Financial Times írásában. A lap szerint "keményvonalas német, holland és finn illetékesek" most már egyre inkább azt szorgalmazzák, hogy engedjék Görögországot csődbe menni. A Financial Times idéz egy magas beosztású euróövezeti illetékest, aki szerint "mind közelebb van a (görög) törlesztésképtelenség... Németország, Finnország és Hollandia kezdi elveszteni türelmét". A lap szerint "az észak-európaiak növekvő merészségének" egyik fő oka az az egyre erősebb meggyőződés, hogy az EU a járvány terjedése ellen felhúzott euróövezeti tűzfallal képes lenne kordában tartani a rendezetlen körülmények közepette bekövetkező görög törlesztésképtelenség hatásait. Egyes illetékesek szerint mindemellett a piacok is beárazták már a görög csődöt, így ennek negatív reakciói is korlátozottak lennének. A piac a kockázati árazások alapján valóban jó ideje biztosra veszi a görög államcsődöt.
A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision legutóbbi negyedéves globális adóskockázati összesítése szerint - amely az államadósság-törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) decemberi utolsó árazásai alapján sorolta be a vizsgált szuverén adósokat - a világ legkockázatosabb államadósa 2011 végén Görögország volt, olyan országokat megelőzve az adóskockázati listán, mint Pakisztán, Venezuela, Argentína, Ukrajna vagy Egyiptom. Más nagy londoni házak szerint ugyanakkor a törlesztésképtelenné válás szinte bizonyosan Görögország euróövezeti tagságának végét is jelentené. Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics jelenleg érvényes előrejelzési forgatókönyve alapján Görögország már az idén távozik az euróövezetből, és 2013-ban "további kis tagállamok követik". A ház az általa valószínűsített, ebből eredő gazdasági-pénzügyi felfordulás miatt két évig tartó - 2012-ben 1 százalékos, 2013-ban már 2,5 százalékos - euróövezeti GDP-visszaeséssel számol.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.