Nem lesz meglepő, ha a devizahitelesek tömegesen kérnek menedéket a várhatóan áprilistól megnyíló új árfolyamvédelmi programban, melynek törvénytervezetét pénteken nyújtotta be Matolcsy György az Országgyűlésnek.

Az árfolyamgát 2.0 sokkal jobban megéri majd, mint tavaly, az alacsony érdeklődés miatt megbukott első változat, ugyanis az állam és a bankok öt éven keresztül, a veszteséget kettéosztva átvállalják a törlesztőrészlet rögzített árfolyam feletti kamatrészét. Ez nem lesz kis pénz: több százezer forintot kaphatnak így ajándékba azok, akik például 2007 környékén 5-10 millió forintos svájcifrank-hitelt vettek fel, azok pedig egymilliónál is többet, akiknek a hitele több mint 10 milliót ért akkoriban. Egy 26 milliós hitelnél (ami mára 34 millió) így már 3 millióval kell kevesebbet kell törleszteni a végén.

Az ajándékcsomag tavalyi banki becslések szerint öt év alatt 150 milliárd forintba kerülhet a költségvetésnek, és ugyanennyibe a pénzintézeteknek. A program végeredményben utólagos állami lakástámogatás lesz devizahiteleseknek.

Az új árfolyamvédelmi program

Az adósok 2012 végéig kérhetik bankjuknál az új árfolyamvédelmet, ha svájci frankban, euróban vagy japán jen-hitelben adósodtak el, és nincs 90 napon túli elmaradásuk. A programban 5 évig, legkésőbb 2017. június 30-ig a piacinál jóval alacsonyabb rögzített árfolyamon törleszthetnek a deviza-jelzáloghitelesek és a lakáscélú lízingszerződéssel rendelkezők. A rögzített árfolyam svájci frank esetén 180, euró esetén 250, japán jen esetén 2,5 forint lesz. Az árfolyamvédelmi programba legfeljebb 30 milliós lakásokat vásárlókat engedtek be Matolcsyék.

Az árfolyamsávok a svájci frank és az euróhiteleknél ugyanazok, mint az árfolyamvédelem tavalyi, három évre tervezett változatában, a japán jenben eladósodottak viszont az első programban alacsonyabban, 2 forinton rögzíthették a törlesztési árfolyamukat (tekintve, hogy a japán jen 1,5 és 3,2 forint között mozgott a válság kitörése óta, a magasabb rögzített árfolyam már kisebb segítséget jelent majd a jenben eladósodottaknak, mint a többieknek). 

Az első programra egyébként december végén járt le a jelentkezési határidő, de csak pár ezren vették igénybe. Ennek valószínűleg az volt az oka, hogy 2014 után a védelem lejártával az adósoknak a jelenleginél is jóval magasabbra ugrottak volna a törlesztőrészleteik. Az első konstrukció szerint az adós nem a piaci, hanem az alacsonyabb rögzített árfolyam alapján fizeti a havi törlesztőrészletét, a különbség pedig egy forintgyűjtőszámlán gyűlik. A felgyülemlett tartozás törlesztése a védelem után kezdődik.

A bankok ajánlották az új programot

Stiller Ákos

Az új árfolyamvédelem is erre a logikára épül, egy fontos különbséggel: az adósok szintén az alacsonyabb árfolyamon törlesztenek, de a piaci és a rögzített árfolyam különbségéből adódó, elmaradt törlesztésnek csak a tőkerésze halmozódik fel adósságként a gyűjtőszámlán, a kamatkülönbözetet elengedi a bank és az állam.

Komoly összeget engednek el

A hitel törlesztőrészletével részben a tőketartozásunkat, részben pedig a kamattartozásunkat fizetjük a banknak. Egy tipikus lakáshitel úgy épül fel, hogy a futamidő elején a törlesztőrészlet több mint 90 százaléka kamatfizetésre megy, a maradék pedig a tőkére. Ahogy telik a futamidő, a kamatfizetés aránya csökken a törlesztőrészleten belül, de egy átlagos húszéves hitelnél még 5 év törlesztés után is jellemzően kétharmada a törlesztőrészletnek.

A kamatkülönbözet elengedése az új árfolyamvédelmi programban nem azt jelenti, hogy a hitel kamatát egyáltalán nem kell fizetni, csak egy részét engedik el. Ha például egy 5 éve törlesztő svájci frankhiteles havi törlesztőrészlete 300 svájci frank (240-es árfolyamon 72 ezer forint), ebből a kamatfizetés nagyjából 200, a tőketörlesztés 100 frank. Az adósnak az árfolyamvédelem alatt 180 forinton számolva kell törlesztenie a 300 frankot, ami 54 ezer forintra jön ki.

Mivel azonban 240 forinton kellene elszámolni a törlesztőrészletet, a hiteles 18 ezer forinttal adós marad, amiből 6 ezer forint a tőke- és 12 ezer forint a kamatrészlet. Az állam és a bankok az utóbbit átvállalják, a tőkekülönbözet viszont a gyűjtőszámlára kerül. Ebből látszik, miért vonzóbb az árfolyamvédelem 2.0, mint a tavalyi program, amelyben ennél a hitelnél 6 helyett 18 ezer forinttal nőtt volna a tartozás havonta.

Érdemes meggondolni

Az adósoknak azonban érdemes megfontolniuk, hogy a jelentős könnyítéssel sem lesz ingyen a védelem: a plusztartozás ugyanis, ami az 5 éves védelem alatt felhalmozódik a gyűjtőszámlán, sok esetben nem sokkal lesz kevesebb annál, ami az első árfolyamvédelmi programban 3 év alatt felhalmozódott volna. Emiatt az új program után is hasonló mértékben ugorhatnak meg a törlesztőrészletek, mint a tavalyi változatban.

Tavaly egy 2006-ban, 20 éves futamidőre felvett 12,3 millió forintos svájci frankhitelt vettünk alapul és - feltételezve, hogy a svájci frank árfolyama 240 forint lesz a futamidő végéig - kiszámoltuk, megéri-e adósunknak, hogy belépjen az árfolyamvédelem első változatába. A végeredmény alapján kockázatos vállalkozásnak tűnt a program: igaz, hogy 3 évig 132 ezer forintról 99 ezerre csökkent a törlesztő részlet, azután azonban 147 ezer fölé ugrott volna. Ugyanis a forint gyűjtőszámlán időközben felhalmozódott 1,3 millió forint, amit 2015-től a piaci devizaárfolyamra való áttéréssel együtt el kellett volna kezdeni törleszteni.

Az új árfolyamvédelmi programban ugyanezekkel a kiinduló paraméterekkel számolva jobban jár adósunk, a védelem utáni terhelését tekintve viszont majdnem ugyanúgy. Ezúttal 2017 közepéig kell 99 ezer forintot fizetnie, és a gyűjtőszámlán lévő tartozás is lassabban hízik: a korábbi 33 ezer forint helyett csak 11 ezer forint tőketartozás kerül a gyűjtőszámlára, a maradék 22 ezer forintos kamatkülönbözetet átvállalja az állam és a bank. Az árfolyamrögzítés után viszont - a Pénzcentrum kalkulátorával számolva - a havi törlesztőrészlet 144 ezer forint fölé ugrik, ugyanis a jelentős kedvezmény mellett is több mint 900 ezer forint gyűlik össze a gyűjtőszámlán 5 év alatt.

Egy öt évvel ezelőtt 160 forintos árfolyamon felvett 12,3 millió forintos, 20 éves futamidejű svájcifrankhitel (7,32 százalékos THM-mel) törlesztőrészleteinek és összegének alakulása az árfolyamvédelmi programokban (feltételezve, hogy 240 forint lesz a CHF/HUF árfolyam a futamidő végéig, a gyűjtőszámlán lévő összeg a védelem alatt 6 százalékkal kamatozik, utána pedig 10 százalékkal). Az első programban 35 hónapos, a másodikban 60 hónapos védelemmel számoltunk.

Lakás-takarékpénztárral jól járhat

Mint táblázatunkból látható, az új árfolyamvédelmi programmal is azt a kockázatot kell vállalniuk az adósoknak, amit az első programmal: a védelem utáni jelentős tehernövekedést. Ebben az a veszély rejlik, hogy ha most nem tudják fizetni a megemelkedett törlesztőrészleteket, nem biztos, hogy 5 év múlva képesek lesznek még magasabb havi terhet vállalni. Így az árfolyamvédelmi program második változata is elsősorban azokon segíthet átmenetileg, akiknek egyébként bedőlne a hitelük.

Viszont jól is lehet járni a programmal, ha valakit nemcsak levegőhöz juttat az árfolyamvédelem, hanem a könnyítést képes megtakarítani. A táblázatunkban szereplő példánknál maradva, az árfolyamvédelemmel havonta 33 ezer forinttal kevesebbet kell törleszteni, mint előtte. Ez a 60 hónapos program alatt hajszál híján 2 millió forintos megtakarítást jelent.

A havonta megtakarított összeget érdemes lakás-takarékpénztárba tenni, ugyanis így még egy csatornán keresztül juthatnak állami támogatáshoz az adósok – ajánlja Gergely Péter, a BankRáció.hu hitelszakértője. A szakember az 5 éves védelem miatt egy 4 évre és 4 hónapra szóló lakástakarékpénztári szerződést ajánl, és legfeljebb 20 ezer forintos havi befizetést. Ezzel a befizetéssel érjük el ugyanis a legmagasabb állami támogatást (az állam a lakás-takarékpénztári befizetésünkhöz évente további 30 százalékot, de legfeljebb 72 ezer forintot ad támogatásként). A fennmaradó megtakarításra Gergely Péter azt ajánlja, vagy egy hozzátartozónkra kössünk még egy lakás-takarékpénztári szerződést, vagy tartsuk bankbetétben.

A lakás-takarékpénztári megtakarításunkhoz a szerződés lejártával kedvezményes kamatozású hitelt kapunk a pénztártól, amit felhasználhatunk lakáscélú hitel előtörlesztésére is. Fontos megjegyezni: ez a hitel szabad felhasználású jelzáloghitel előtörlesztésére nem használható fel. A példában szereplő adósunk 20 ezer forintos havi megtakarítással összesen 3,2 millió forintot kap kézhez 4 év 4 hónap után. A hitelrészt körülbelül 5 év alatt kell visszafizetnie havi 38 ezer forintos törlesztőrészlettel. A lakástakarékpénztári hitelhez adósunk még hozzátehet legalább egymillió forintot, amit nem fizetett be a lakás-takarékpénztárba. Így összesen 4,2 millió forinttal csökkentheti a devizahitel-tartozását az árfolyamvédelem végén.

Ezzel jelentősen csökkentheti devizahitele törlesztőrészletét, és a gyűjtőszámla törlesztésével együtt számolt törlesztőrészlete is körülbelül annyira jön ki, amennyit az árfolyamvédelem előtt fizetett. Vagyis a lakás-takarékpénztári megtakarítással a példánkban szereplő adós semlegesítheti az árfolyamvédelem után következő törlesztőrészlet-emelkedést. Ezt további jelentős törlesztőrészlet-csökkenés követi devizahitele utolsó 5 évében, miután visszafizeti a lakástakarékpénztári hitelt.

Az öt évvel ezelőtt 160 forintos árfolyamon felvett 12,3 millió forintos 20 éves futamidejű svájcifrankhitel (7,32 százalékos THM-mel) törlesztőrészleteinek alakulása lakástakarékpénztári megtakarítással és előtörlesztéssel.