Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Helyeselte a magán-nyugdíjpénztári rendszer megszüntetését az ÁSZ elnöke és a nyugdíjbiztosító főigazgatója egy csütörtöki konferencián. A nyugdíjrendszer jövőjével kapcsolatos konkrét tervekről azonban kevés szó esett.
Sajnálatos módon az utóbbi évek számos példát szolgáltattak arra, hogy amit nem ellenőriznek, az ebek harmincadjára kerül – kezdte előadását Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a Helyzetkép a nyugdíjrendszer aktualitásairól és a társadalombiztosítási rendszer változásairól 2012 elnevezésű konferencián, melyet a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán tartottak.
A hárompilléres nyugdíjrendszer az ÁSZ elnöke szerint aránytalan terhet tett az állam vállára: bár a pénztárak magánkézben voltak, mégis az állam viselte a kockázatokat, mondta a számvevőszék által készített 2010-es zárszámadásra hivatkozva.
A rendszer hibái közé sorolta, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok nem tudták kiszámolni, mennyi pénzük lesz idős korukban és az elég lesz-e a megélhetésre, továbbá nem volt szabályozva a járulék nagysága vagy a hozamgarancia biztosítása sem.
A nyugdíjrendszer pozitív változását jelenti Domokos szerint, hogy elkezdődött a nyugdíjbiztosítási alap profiltisztítása, így 2012-től csak az öregségi nyugdíjakat fogják belőle fizetni. Örömmel vette Domokos azt is, hogy az Új Széchenyi-tervben az egészségügyre mint a gazdaság egyik húzóágazatára tekint a kormány, a baleseti adó és a chipsadó bevezetése pedig lehetőséget biztosít arra, hogy az Egészségbiztosítási Alap központi költségvetési támogatását csökkentsék.
Magánnyugdíjpénztár: hiba volt így nevezni
Nyugdíjrendszer volt, van és lesz – hangsúlyozta Mészáros József, a Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság főigazgatója. Az más kérdés, hogy milyen formában fog működni, tette hozzá.
A főigazgató keményen bírálta a magán-nyugdíjpénztári rendszert, mert szerinte tréfa volt így nevezni: csak a haszon volt magán, a rendszert az állam tartotta fent, és nyugdíjpénztár sem volt, inkább valamilyen szövetkezeti forma. Ráadásul növelte az államadósságot és ennek a tanulópénzét az állampolgároknak kellett megfizetniük – vélte.
Ha megnéznénk a rendőrök és katonák várható élettartamát, látnánk, hogy az magasabb, mint az átlagos várható élettartam, miért is kellene akkor egy rendőrnek 43 évesen nyugdíjba mennie? – tette fel a kérdést Mészáros a korkedvezményes nyugdíjakkal kapcsolatban, amit csak bizonyos élethelyzetekben, egyedi esetekben tart legfeljebb indokoltnak.
A rokkantellátás átalakításával kapcsolatban előadásában elmondta, hogy tény: aki 10 évet lehúzott már valamilyen ellátórendszerben fiatalon, azt nagyon nehéz visszaintegrálni a rendszerbe. Azonban az az állapot, amely Magyarországon az utóbbi 20 évben kialakult, tarthatatlan.
Kevés a jövőről
A nyugdíjrendszer átalakításáról szólva Mészáros elmondta, szerinte fontos elismerni „a gyermekáldást a nyugdíjrendszerben”, és jelentős lépés, hogy az adózás is családbaráttá vált. A Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság főigazgatója szerint az új rendszerben integrálni kell a teljesítménymérést és a minőségbiztosítást, azért, hogy gyorsan, jó minőségű ellátást állapítsanak meg.
Nagyjából száz művelet kell egy átlagos nyugdíj megállapításához, jegyezte meg Mészáros, ezért az átlagember nem nagyon tudja ellenőrizni, hogy megfelelő összegű nyugdíjat kap-e. Szerinte ezért olyan belső mechanizmusok kellenek, amelyek figyelik a számítások helyességét.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
