Index: 2014-ben jöhet az e-útdíj
A kormány tervei szerint 2014-ben vezetik be a megtett úttal arányos útdíjrendszert, e szerint a teherautósok kilométerenként nagyjából 20 forintot fizetnek majd – írja az Index a birtokába került kormányzati előterjesztésre hivatkozva.
Az e-útdíjat kezdetben főleg gyorsforgalmi utakon szednék, és a személyautósok még évekig matricázhatnak, de az is lehet, hogy egy részük idővel minden utat ingyen használhat. A rendszer kiépítése 50 milliárdba kerülhet, az e-útdíj az első évben 110 milliárdot hozhat az államnak, ez az összeg tizenhárom év alatt 400 milliárd fölé nőhet - írja az Index a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tervezetére hivatkozva.
A Széll-tervben szereplő 2013-nál legkorábban egy évvel később, 2014-ben indul el Magyarországon az elektronikus útdíjfizetés. A dokumentum szerint a megtett úttal arányos, vagyis kilométerenként kiszabott útdíjat kezdetben a ma D2, D3 és D4 díjkategóriába tartozó – az NFM-es tervezetben J2, J3 és J4 kategóriásként említett – járművek fizetnék egyes útszakaszokon.
A negyedik díjkategóriájú, D1-es (J1-es) járművek, tehát a személyautók, a motorok és az egyéb 3,5 tonnánál nem nehezebb járművek tulajdonosai alapesetben továbbra is matricavásárlók lennének, vagyis változatlanul átalánydíjat fizetnének. Ugyanakkor a minisztérium szerint lehetővé kellene nekik tenni „a távlati önkéntes csatlakozás lehetőségét”.
Így aki csak egy nyaralás miatt, egy évben egyszer használja például az M7-est, az választhatná az e-útdíjat, és a kilométerenkénti díjfizetést, míg aki például Gödöllőről rendszeresen bejár a fővárosba az M3-ason, az néhány évig maradhatna a matricánál - teszi hozzá az Index.
A használatarányos tarifa a kormány által még nem tárgyalt tervezet szerint kezdetben az uniós előírásokban maximált díjnak nagyjából a fele lenne. Ez a legnehezebb, J4-es kategóriájú gépjárműveknél körülbelül 20 forintos kilométerenkénti díjat jelentene.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.