Az egykulcsos adót és a kormány "nem megszorító politikáját" védte Matolcsy György költségvetési és számvevőszéki bizottsági meghallgatásán. A nemzetgazdasági miniszter szerint reális lehetőség van idén a gazdasági növekedésre. Az ellenzéki képviselők kemény kérdéseket tettek fel, Szijjártó pedig Matolcsy védőügyvédjeként viselkedett.
Nem értette Matolcsy György, hogy miért kell az Országgyűlés költségvetési bizottságának meghallgatnia őt. A nemzetgazdasági minisztert az ellenzéki pártok képviselői és a független Molnár Oszkár hívták meg, mert szerintük az ország gazdasági helyzete aggodalomra ad okot. Ennek megfelelően Matolcsyt az ellenzékiek élesen bírálták, kemény kérdéseket tettek fel, míg a kormánypártiak, főként Szijjártó Péter, védelmükbe vették Orbán Viktor jobbkezét.
Matolcsy György monológját azzal kezdte,"rendkívüli időket élünk az Európai Unióban, a válság új szakaszát éljük meg 2011 júliusa-augusztusa óta". Szerinte "mi, magyarok" egy új világot indítottunk el 2010-ben: Magyarország pénzügyi helyzetét ugyanis "innovatív eszközökkel konszolidálta" a kormány.
A magán-nyugdíjpénztári vagyonnak sokat köszönhet a kormány
Matolcsy szerint 2011-ben különleges költségvetési év alakult ki, ugyanis jelentős mértékben eltért a költségvetés pénzforgalmi és eredményszemléletű hiánya. Emögött a magán-nyugdíjpénztári vagyon átvétele állt. A költségvetés eredményszemléletű egyenlege többletes volt, meghaladta a GDP 3 százalékát. Ha az egyszeri tételektől megtisztítjuk az egyenleget, a pénzforgalmi költségvetési hiány akkor is a vállalt 2,94 százalék alatti, 2,8 százalék volt - mondta Matolcsy.
Az egyszeri tételek - a Mol-pakett megvásárlása, az Európai Bíróság áfadöntése - 289 milliárd forintot vett ki a költségvetésből. A MÁV adósságaiból 50 milliárdot vállalt át a kormány, és 120 milliárd forintos tőkeemelés volt az MFB-ben. Ezen felül a megyei önkormányzatoktól 196 milliárdos adósságot vállalt át az állam. Év közben egy 250 milliárdos zárolást hajtottak végre, ősszel pedig egy 100 milliárdos különleges intézkedési csomagot hoztak.
Nem lesz nyugdíjadó
Mint a nemzetgazdasági miniszter elmondta, "folyik Magyarország újjászervezése". A Széll Kálmán-terv 83 százalékban teljesül 2012 végéig, ami 550 milliárd forintos pozitív hatással jár majd az egyenlegre nézve. Ezzel szerinte biztosítani tudják, hogy a költségvetési hiány 2,5 százalék legyen. Az általános tartalékon felül 320 milliárd forint tartalék van még, amit csak szeptembert követően lehet felhasználni - mondta a miniszter. A Széll Kálmán-tervet száz százalékra kell teljesítenünk – tette hozzá később.
Az idei költségvetési hiánycél teljesül - hangsúlyozta Matolcsy. Hozzátette: "ez egy újjászervezett ország, egy szerkezeti reformokat indító kormány első szerény sikere". Ugyanakkor szerinte a kormány nem dőlhet hátra. Szerinte ezért a szerkezeti reformokat 2013-ban tovább kell vinni, és az idei 550 milliárdos egyenlegjavulást 900 milliárdra kell emelni. Matolcsy szerint ugyanakkor kockázatot jelent az euróövezet válsága, és kockázatot jelent a növekedés is. Felidézte, hogy fél százalékra kellett csökkenteni a várható növekedést. "Vannak, akik pesszimistábbak, a kormány szerint reális esély van erre" - tette hozzá. A pénzügyi rendszerünk továbbra is sebezhető, hiszen magas az államadósságunk és függünk a külső finanszírozástól.
Nyugdíjadó nem lesz – mondta Matolcsy a kormány nyugdíjterveire vonatkozó ellenzéki kérdésekre válaszolva (a jelenleg hatályos törvény szerint 2013-tól kellene megadóztatni a nyugdíjakat). Pénzügyminisztérium sem lesz, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztériumban van ilyen funkció - mondta Matolcsy.
Éljen az egykulcsos adórendszer!
A kormány eredményeit sorolva Matolcsy elmondta, hogy a foglalkoztatottak száma 42 ezerrel több, ami az alacsony tavalyi növekedést tekintve nagyon jó. Az adóbevételek és a járulékok magasabbak lettek a tervezettnél. Szerinte az egykulcsos adórendszer hatására nőtt a munkahelyek száma, nőtt a munkavállalói aktivitás és fehéredett a gazdaság. Matolcsy szerint az egykulcsos adó egyértelműen pozitívan hatott a foglalkoztatásra és talán már érezteti a hatását a népesedési helyzeten is - mondta. Mint később hozzátette: eddig 810 ezer adózó igényel vissza gyermekkedvezményt, ami további 100 ezerrel bővülhet.
Ha a kormány nem hagyott volna 400 milliárdot a családoknál, a svájci frank erősödése miatt nagyon nagy baj lett volna Matolcsy szerint. A devizahitelesek ugyanis a náluk hagyott pénzből a megnövekedett törlesztéseket finanszírozták.
A miniszter nagy eredménynek tartja azt is, hogy az adójóváírás idei kivezetésével a kormány orvosolta azt az igazságtalan helyzetet, mely miatt mintegy 1,2 millió minimálbéres nem fizetett adót.
Nőtt is a foglalkoztatás, meg nem is
Molnár Oszkár a foglalkoztatás terén elért "sikerrel" kapcsolatban később azt mondta, csak azért nőtt 42 ezerrel a foglalkoztatottak száma, mert a kormány áttért a 4 órás közfoglalkoztatásra. Ennek azonban semmi értelme nem volt a független képviselő szerint, kidobott pénz volt az ablakon. Emellett a képviselő bírálta a kormányt, hogy ebben a gazdasági és költségvetési helyzetben olyan presztízsberuházásokra költ, mint a Kossuth tér történelmi rekonstrukciója vagy a debreceni stadion építése. Mint mondta, a két beruházás összesen 30 milliárd forintba kerül.
Matolcsy erre reagálva hangsúlyozta, a 42 ezer új munkahely reális, létező új munkahely. Azt elismerte, hogy mögötte közmunkák is meghúzódnak, de a többségük a versenyszférában keletkezett a miniszter szerint. Matolcsy azt is mondta, hogy tavaly 256 ezer embert érintett a közfoglalkoztatás.
Az ellenzék bírál, Szijjártó a védőügyvéd
Az MSZP-s, LMP-s, jobbikos képviselők főleg az egykulcsos adórendszer hatásaira voltak kíváncsiak, de éles kritikákat fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy einstandolni kellett a nyugdíjvagyont, a költségvetést pedig már sokszor kellett módosítani.
A vádakra nem Matolcsy reagált, hanem Szijjártó Péter mondta el a védőbeszédet. Kijelentette, hogy „el fogjuk tudni kerülni a recessziót”. Az a tény, hogy Magyarország növekedni tud, „egy kicsi részben legalább a gazdaságpolitika és a gazdasági miniszter sikerét mutatja” - mondta.
A miniszterelnök szóvivője szerint siker az is, hogy 200 ezer embernek munkát tud adni a kormány, és sikeres az egykulcsos adó is, "ezzel a gazdasági tárca óriási bravúrt hajtott végre". Amikor Magyarországon progresszív adó volt, annak a legnagyobb vesztese mindig a középosztály volt - mondta.
Szijjártó sikerként könyveli el az államadósság elleni harcot és sikernek tartja a foglalkoztatás növekedését is, mindenekelőtt azért, mert az új munkahelyek a versenyszférában jönnek létre.
Matolcsy: nincsenek hagyományos módszerek
Matolcsy György, úgy tűnik, nem ingott meg a kérdésektől, továbbra is azt bizonygatta, hogy az egykulcsos adó mindennél jobb. És szerinte a sikert az is bizonyítja, hogy 2011 nyarától mintegy 3 ezerrel több gyermek születik.
Megerősítette Orbán Viktor keddi, brüsszeli bejelentését, miszerint a jegybanktörvényt módosítani fogják, így a PSZÁF és az MNB összevonására vonatkozó passzust is. Két kérdésben - Simor András fizetése és az eskü szövege - viszont nem engednek. Az IMF és az Európai Bizottság a Költségvetési Tanács függetlenségének visszaállítását is követelte, amit Matolcsy nem ért. Mert szerinte azt a kormány megerősítette azzal, hogy a tanács jóváhagyása nélkül a költségvetési törvénytervezetet nem lehet az Országgyűlés elé terjeszteni.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a magán-nyugdíjpénztári rendszer létrehozása hatalmas hiba volt, ráadásul ha megmarad a rendszer, akkor tavaly a költségvetési hozzájárulás a pénztárak miatt kieső járulékbevételekhez 400 milliárd forint lett volna. Ez a 400 milliárd az az összeg, amit a kormány a középosztálynál hagyott az adócsökkentéssel - mondta a miniszter. Igaz, az egykulcsos személyi jövedelemadóval és a családi adókedvezménnyel 500 milliárdot engedett ki a költségvetésből a kormány éves szinten, de erről Matolcsy nem tett említést.
Nincs megszorítás!
A miniszter szerint a magyar gazdaságpolitikát azért támadják sokan kívülről és belülről, mert megszorítások nélkül érte el, amit elért. Matolcsy szerint nemhogy megszorítások, erre emlékeztető lépések sem voltak 2010-11-ben. Azért vádolnak minket, mert túlságosan sok pénzt engedünk ki a gazdaságba - mondta Matolcsy. Egy képviselői kritikára válaszolva később azt is mondta, nem a megszorítások miatt morognak most olyan sokan, ez az előző kormányoktól kapott örökség és a válság együttes hatása.
Matolcsy szerint a másik ok, amiért támadják a magyar kormányt, hogy nem hagyományos lépésekkel él, mint a bankadó, a válságadók és a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos intézkedések. Csakhogy szerinte már nincsenek hagyományos lépések. Mint mondta, "én megértem az összes kritikust", megérti, nagyon nehéz elfogadni, hogy "napjainkban megdől a hagyományos tankönyvi rendszerek világa".
Matolcsy szerint a nyugdíjvagyonból még tetemes összeg van. És ha a mostani kasszatagok visszalépnek az állami rendszerbe, akkor a vagyonukat államadósság-csökkentésre fogja a kormány felhasználni.
Az államadósság elleni harccal kapcsolatos bírálatokra Selmeczi Gabriella korábbi szavaival reagált, miszerint körtét és almát nem lehet összehasonlítani. Mint kifejtette, az államadósságunk felét kitevő 40 milliárd euró körüli devizaadósságot nem forintban fogjuk visszafizetni, ezért azt nem érinti a forint árfolyamának változása.
A szocialisták rángatják a forintot
Babák Mihály fideszes képviselő számon kérte az ellenzéki képviselőkön, hogy mindenkit az ország ellen uszítottak, és figyelmeztette őket, hogy ezt az országot kell szolgálniuk. „Önökre nem lehet figyelni, önök hiteltelenek” - mondta a szocialista képviselőknek, és bírálta őket a jelenlegi kormányt megelőző nyolc év alatt elkövetett hibákért.
A forint árfolyamát az gerjeszti, hogy a szocialista képviselők rossz hírét keltik az országnak, nem az ország gazdasági teljesítménye. Ugyanakkor azt is mondta, hogy nem könnyű a helyzetünk.
A magánnyugdíjpénztárak einstandolásával kapcsolatos kritikát is számon kérte az ellenzéken. Mint mondta, ne beszéljenek einstandolásról, hiszen a magánnyugdíj-pénztári rendszer nem magánnyugdíjrendszer volt, hanem „hibásan kiszervezett állami nyugdíj”.
Kivonják a pénzt a bankok
A bankszövetséggel kötött megállapodást nagy sikernek könyveli el Matolcsy. Az árfolyamgát új konstrukciója 30 százalékkal csökkentheti a törlesztőrészleteket. Matolcsy nagyon örül annak is, hogy a közalkalmazottaknak jobb ajánlatot tudott adni a kormány.
Emellett azonban aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a bankok 3 ezer milliárd forintnyi likviditást kívánnak kivonni Magyarországról idén, ami a bankok mérlegfőösszegének 10 százaléka. A bankok azt a döntést is meghozták, hogy a likviditást egyharmadával csökkentik, és a 150 százalékos hitel betét arányt 110 százalékra viszik le Magyarországon és a térségben 2015 végéig - tette hozzá.
Felsőoktatási forradalom zajlik
Ellenzéki felvetésre reagálva Matolcsy azt mondta, hogy felsőoktatási forradalom zajlik Magyarországon. Ezzel kapcsolatban a Diákhitel 2 konstrukciót említette, amelynek köszönhetően 2 százalékos kamattal vehetnek fel hitelt azok, akik részt akarnak venni a felsőoktatásban.
Az államilag támogatott képzések a miniszter szerint nem csökkennek jelentősen. Mint mondta, idén ősztől 34 ezren tanulhatnak 100 százalékos állami ösztöndíjjal, és 16 ezren 50 százalékossal. Ez azt jelenti, hogy az eddigi 53 ezer államilag támogatott hely mindössze 50 ezerre csökken.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.