Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Nincs még késésben az IMF a magyar országjelentés publikálásával. Bár alapesetben az igazgatóság ülése után három-négy nappal már nyilvánosságra hozzák a dokumentumot, nem ritka, hogy ez hetekbe is beletelik. Nem kizárt, hogy a kormány fékezte le a jelentés publikálását taktikai megfontolásból, vagy csupán egy IMF-irányelvet figyelmen kívül hagyva.
Nem feltétlenül jelent sem rosszat, sem jót, hogy még nem került a nyilvánosság elé az úgynevezett IV. cikkely szerinti konzultáció keretében a magyar gazdaságról szóló éves felülvizsgálat eredményét összegző IMF-es stábjelentés. A jelentést még január 18-án tárgyalta a Nemzetközi Valutaalap igazgatósága; a napirenden szerepelt még Gambia országjelentése, valamint több, az IMF munkavégzésével összefüggő téma. Ilyenkor az a szokás, hogy az igazgatóság a tárgyalás után kiad egy közleményt (public information notice), majd a jelentés újbóli átvizsgálása és tisztázása után nyilvánosságra hozza a honlapján a teljes szöveget.
Három nap, két hét
Magyarország esetében volt, amikor mindösszesen három nap telt el az országjelentés megtárgyalása és a dokumentumcsomag publikálása között (2011-ben); máskor ez egy (2008-ban) vagy két (2006-ban) hétig tartott. Az IMF adatai szerint egyébként a IV. cikkely szerinti konzultációs jelentések (valamint a hitelekhez kapcsolódó jelentések) mintegy hatvan százalékát egy hónapon belül teszik fel az IMF honlapjára, ám van, amikor hónapokig elhúzódik ez a lépés. Igaz, ekkor már egyértelműen nézeteltérések, az érintett kormány és a Valutaalap közötti komoly viták miatt szenved késedelmet a nyilvánosságra hozatal. Az általános elvárás, hogy egy hónapon belül ez bekövetkezzen.
| A IV. cikkely szerinti konzultáció menete |
A Valutaalap szakértői küldöttsége a szokásos éves gazdaságpolitikai felülvizsgálata keretében a helyszínen gyűjti össze az összes rendelkezésre álló gazdasági és pénzügyi adatot. Tárgyalásokat folytat a gazdaság trendjeiről és magáról a gazdaságpolitikáról. Találkozik a kormányzat, a jegybank, az ellenzéki pártok képviselőivel, szakértőkkel, kutatókkal stb. Washingtonba visszatérve a stáb jelentést készít, ami az általában jó két héttel későbbi igazgatósági vita alapját képezi.
A jelentést az érintett ország is megkapja, s jogában áll változtatásokat kérni rajta. Ezt az igazgatóság ülése előtt szokták kérni, de előfordul, hogy az ülésen is felvetnek ilyet. Az igazgatósági vita végén elhangzik az összegzés, amit szintén megkapnak az érintett ország képviselői. Van, amikor még ezután is előállnak változtatási kérelemmel. A végleges dokumentumcsomag felkerül az IMF honlapjára. |
A Valutaalap szokásos eljárásait jól ismerő forrásunk szerint pár nap eleve kell arra, hogy a IV. cikkely szerinti konzultáció eredményeit, az azokból levont következtetéseket, valamint előrejelzéseket is tartalmazó dokumentumcsomag megfelelő állapotba kerüljön a publikáláshoz: ez alatt az idő alatt még technikai, stilisztikai, szerkesztési munkákat végeznek rajta.
Információink szerint az igazgatósági ülés simán zajlott. Igaz, nagyon sűrű volt a program, s csak utolsó napirendi pontként vették elő a „magyar kérdést”. Ugyanakkor, bár viszonylag kevés igazgató volt jelen az ülésen, többen – a szokásokkal ellentétben – nem adták le előre írásban az álláspontjukat a jelentéssel és Magyarországgal kapcsolatban. Forrásunk szerint ez is okozhat némi késedelmet, hiszen ezeket a véleményeket is publikálásra kész változatba kell áttenni.
Nem szólhattunk előre
Habár az érintett országok hivatalos képviselőit kifejezetten arra kérik, hogy még azelőtt jelezzék a jelentés egyes megállapításaival kapcsolatban egyet nem értésüket, vagy változtatási igényüket, hogy az igazgatóság napirendre tűzi a vitát – ezt a kormányok sokszor nem tartják be. Az IMF működési elveit lefektető jelentésekből az olvasható ki, hogy a kérés ellenére az ilyen kérelmek mintegy 40 százalékát mégis az ülés után nyújtják be az érintettek. Ha ezek komolyabb változtatásokat jelentenek, akkor igencsak elhúzódhat a végső dokumentum publikálása, ugyanis „házon belül” is jóvá kell hagyatni őket a megfelelő csatornákon.
| Egykulcsos adó: 19 százalék? |
A TV2 Tények című műsora hétfő este arról számolt be, hogy értesülései szerint az IMF informálisan azt kérte a kormánytól, hogy a jelenleg 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadót tegye újra kétkulcsossá vagy emelje a rátát 19 százalékra. Először múlt héten került elő, hogy az IMF feltételként szabhatja az egykulcsos adó megszüntetését, Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter pedig később megerősítette, hogy a téma a tárgyalásokon napirendre kerülhet. Mint megírtuk, a Valutalap sosem rajongott a flat taxért. |
Kérdés, Magyarország esetében most így áll-e a helyzet. Az Igazgatóság elé került stábjelentést ugyanis a magyar fél előre ismerte, s – ahogy a január 3-án elkészült, s az igazgatóság tagjaihoz 4-én eljuttatott dokumentumból látható – kérték őket arra, hogy legkésőbb két nappal az igazgatósági ülés előtt ismertessék esetleges hozzászólásaikat. Ugyanakkor az is vitathatatlan, hogy napról napra változott az elmúlt hetekben a magyar kormány álláspontja számos olyan kérdésben, ami igencsak kihathat az IMF-hez fűződő viszonyunkra, s kiváltképpen a leendő hitelprogram fajtájára.
A IV. cikkely szerinti konzultáció keretében készült jelentés nem a hitelkérelemmel foglalkozik, ugyanakkor az idén kivételes érdeklődés övezi, hiszen megmutatja, hogyan lát minket ma a nemzetközi szervezet. Ez pedig fontos jelzés a piacok számára. A Portfolio kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium azt válaszolta, hogy a jelentés közzététele a hét első felére várható: tehát ma vagy legkésőbb holnap.
IV. cikkely szerinti konzultációk nyilvánosságra hozatala
| Igazgatósági ülés | 2002. május 22. | 2003. május 2 | 2004. május 10 | 2005. június 15. | 2006. október 11. | 2007. július 18. | 2008. szeptember 17 | 2011. január 31. |
| Nyilvánosságra hozatal | 2002. június 5. | 2003. május 9. | 2004. május 24. | 2005. június 29. | 2006. október 25. | 2007. július 26. | 2008. szeptember 24. | 2011. február 3. |
Forrás: IMF
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
