Engedtek az európai nyomásnak az osztrákok, és elállnak a kelet-európai hitelezésre vonatkozó irányelvüktől - áll a Financial Times cikkében. Ahogy a hvg.hu is megírta korábban, egy, az osztrák nemzeti bank által kidolgozott irányelv alapján az osztrák pénzintézetek a kelet-európai külföldi piacaikon a helyben gyűjtött betétek 110 százalékában maximalizálnák a hitelnyújtást. Ez azt jelentené, hogy 110 euró kölcsön kihelyezéséhez a helyi leánybankoknak 100 euró megtakarítással kell rendelkezniük.

Az irányelv értelmében a kelet-európai pénzügyi szektorban érintett bankoknak ezenkívül a leánybankjaik tőkehelyzetét is felül kell vizsgálniuk. Ennek lényege, hogy a bankok tőkekövetelményére vonatkozó Bázel III-rendelkezéseket gyorsítva kell bevezetni: az eredetileg előírt 2019 helyett 6 évvel hamarabb, 2013 elejére érvényesíteni kellene a szabályokat.

Osztrák bankok magyar lakótelepen

Végel Dániel

Mindkét intézkedés az elemzők szerint azzal járna, hogy jelentősen visszaesik a hitelezési aktivitás a térségben, ami az érintett gazdaságokat hozhatja nehéz helyzetbe.

Nem kényszer, meggyőzés

A novemberi bejelentés felháborította a kelet-európai országok kormányait, ideértve a magyarokat és a románokat. Szerintük nem egyeztettek velük megfelelő módon és az is félő volt, hogy a térségben aktív, a legnagyobb hitelezőnek számító nyugati bankok csökkentik aktivitásukat. Az Európai Bizottság is az uniós partnerekkel folytatott egyeztetés hiányára panaszkodott, illetve arra, hogy a tervezet diszkriminálja az érintett országokat és sérti a szabad tőkeáramlás jogát.

Az osztrákok azt mondták, hogy a lépés soha nem volt törvényileg kötelező, inkább egyfajta „erkölcsi meggyőzésnek” szánták. Az osztrák bankfelügyelet, a Finanzmarkaufsicht (FMA) arról tájékoztatta Financial Timest: nem éri szankció azokat a bankokat, akik nem tartják be ezt a limitet, ezért nem ütközik az uniós joggal. Erről az Európai Bizottságot is értesítették.

Ennek ellenére az európai illetékesek további információkat kértek az osztrák hatóságoktól és még mindig vizsgálják, hogy az osztrák nemzeti bank indítványa nem ütközik-e az EU-s jogszabályokkal. Az FMA néhány napon belülre ígérte a banki irányelvek nyilvánosságra hozatalát. Ráadásul, írja az FT, az osztrákok is elismerték, hogy nem egyeztettek kellőképpen az uniós tagokkal.

Szoros kapcsolatok

Az osztrák bankok (az Erste Bankkal és a Raiffeisen Bankkal az élen) összesen mintegy 32 milliárd eurónyi hitelt helyeztek ki nálunk, de az euróválság mellett a  magyar piacon még a végtörlesztés és a banki különadó is veszteséget okozott számukra.  Az Erste Bank decemberben jelentette be, hogy 41 fiókját bezárja, amit a gazdasági válság következményeként előálló korlátozott bevételi kilátásokkal, a hitelezés visszaesésével, a "kiemelkedően magas mértékű bankadóval" és a végtörlesztés intézményének bevezetése okozta jelentős veszteséggel indokolta. A Raiffeisen Bank is bejelentett leépítéseket, és ahogy a Figyelő múlt heti számából kiderül, a végtörlesztés és a bankadó miatt 42 milliárd forintos veszteségük keletkezett, és már szükség volt egy 106 milliárd foriontos tőkeemelésre.

A Raiffeisen Bank hitel-betét-mutatója 120 százalék, az Erste banké 200 százalék körül van. Arra, hogy mekkora az osztrák bankok magyarországi kitettsége, jellemző, hogy az S&P főként a magyarországi, illetve dél-kelet-európai banki kockázatok miatt vonta meg Ausztria kiváló (tripla-A) minősítését.