Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Válságadók, végtörlesztés, közműcégek koncessziója: míg Európa alapvetően egyes magyar törvények uniós jogszerűségét vizsgálja, az egyes országoknak azok a magyar intézkedések is fájnak, melyek a hazánkban működő cégeiket sújtják. Összegyűjtöttük, miféle konfliktusokról lehet szó. Megoldásuk akár az EU/IMF-hitel tárgyalások feltétele is lehet.
Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter és csapata csütörtökön Washingtonban kezdte meg több mint egyhetes road show-ját, hogy az előzetes egyeztető tárgyalásokon meggyőzze a fél világot, érdemes velünk hitelszerződést kötni, mert megbízható partnerek leszünk.
A miniszter nemcsak a szupranacionális szervezetek illetékeseitől (Nemzetközi Valutaalap, Európai Központi Bank, Európai Bizottság) kért időpontot, hanem elutazik Berlinbe és Bécsbe, hogy az ottani vezetőkkel is külön tárgyaljon.
A dolog pikantériája, hogy Németország vagy Ausztria (vagy akár Franciaország is) nemcsak az EU által kifogásolt, a közösségi értékeket és jogot sértő magyar törvényeket, illetve jogszabály-módosításokat hánytorgathatják fel (jegybank függetlensége, adatvédelmi biztos és a legfelső bíróság elnöki mandátumának megszüntetése, bírók nyugdíjkorhatárának csökkentése, az egykulcsos adórendszer kétharmados változtatási tilalma), hanem olyan konkrét ügyeket is, melyek a Magyarországon tevékenykedő cégeiket is hátrányosan érintik. Ezeknek egy része már uniós jogsértési vizsgálatok tárgya, a továbbiakat pedig már legmagasabb szinten is szóvá tették diplomáciai úton.
Amikor a médiatörvény miatt 2011 elején az Európai Bizottság és az Európai Parlament kritizálták Magyarországot, már akkor is voltak olyan hangok, hogy ennek hátterében valójában azon multiknak a lobbija áll, melyeket a válságadók a leginkább sújtottak.
Nézzük sorra a konfliktusokat!
Németország
Január 16-án és 17-én Fellegi Berlinben tárgyal: nemcsak Mario Draghival, az Európai Központi Bank elnökével és Jens Weidmann-nal, a Német Szövetségi Bank (Bundesbank) elnökével találkozik, hanem Wolfgang Schäuble szövetségi pénzügyminiszterrel, vezető kormányzati politikusokkal és németországi bankvezetőkkel is. Miután Németország az unió legnagyobb nettó befizetője, nem csoda, hogy a hitelkeret ügyében kihagyhatatlan a vizit.
Az ország azonban hazánk legfőbb kereskedelmi partnere is. A német cégek szempontjából pedig feltehetően a legfontosabb kérdés, hogy Magyarország mikor vezeti ki az ágazati válságadókat, és mi jön azután. Orbán Viktor 2010 októberében jelentette be, hogy három évre (2010-ben visszamenőleges hatállyal) évi 61 milliárd forintot kíván beszedni a távközlési és telekommunikációs cégektől, évi 70 milliárdot az energiacégektől és évente 30 milliárdot a kereskedelmi láncoktól.
A Német Kiskereskedelmi Szövetség (HDE) már 2010. novemberben kifogásolta, hogy az intézkedések nem érintik egyformán a különböző ágazatokat, illetve a külföldi és a magyar tulajdonú vállalkozásokat. Decemberben pedig egy tizenöt német és osztrák cégből álló csoport (köztük a német Allianz, E.ON, RWE, a Deutsche Telekom, az osztrák Spar, OMV és Baumax) közös levélben fordult az Európai Bizottsághoz a válságadók kivizsgálása érdekében, melyekhez francia és holland cégek is csatlakoztak.
Az Európai Bizottság ugyan időközben a távközlési cégeket sújtó különadó megszüntetésére szólította fel Magyarországot, a kormány nem hátrált meg: áll az Európai Bíróság vizsgálata elé. (A Bizottság a kiskereskedelmi és az energiaszolgáltatókra kivetett magyarországi különadót is vizsgálja, ezekben az ügyekben csak későbbre várható döntés.)
Az esetleges kártérítési követeléseknél is fontosabb, hogy mi lesz 2012 után: a kormány leszögezte, nem akar visszatérni a 90-es évek elején kialakult adózási keretrendszerhez, amikor a szektorokba belépő külföldi cégek adó- és járulékkedvezményeket kaptak, és egyes szektorokban szavatolták a minimális profitjukat is. Ugyanakkor Orbánék kiszámítható, stabil rendszerről beszéltek, melynek kialakításában párbeszéd ígértek a külföldi cégeknek is.
Ausztria
Január 19-én Fellegi Bécsben tárgyal majd, ahol Ewald Nowotny osztrák jegybankelnökkel és Maria Fekter pénzügyminiszterrel találkozik. Nyilvánvalóan a válságadókkal kapcsolatos európai bizottsági feljelentés is napirenden lesz, hiszen a Metrótól a Baumaxig egy sor osztrák cég érintett az ügyben. A kifejezetten osztrákspecifikus témák között a legfontosabbak feltehetőleg a bankadóval és a devizahitel-problémával sújtott pénzintézeti szektor kifogásai lehetnek. Utóbbiba nemcsak a végtörlesztés vagy a Bankszövetséggel kötött megállapodás pénzügyi vonzata tartozik, hanem olyan kardinális kérdések is, hogy mit tervez a kormány az önkormányzati szektor hitelállományának konszolidálásával vagy a gazdaság hitelezésének ösztönzésével.
A térségben az osztrák bankok (Raiffeisen International, Erste Group, Bank Austria az Unicredit Bankon keresztül) összesített hitelállománya meghaladja a 266 milliárd eurót. Az osztrák jegybank hitelkihelyezésre vonatkozó ajánlása és a bankok magyarországi veszteségei miatt a fő veszély a hitelezési aktivitás radikális visszaesése lehet – ám ahogy a végtörlesztést, úgy az osztrák jegybank ajánlását is vizsgálja Brüsszel.
Franciaország
Ugyan Fellegi Tamás road show-ja ezúttal nem érinti Párizst, de kijelölt különmegbízottakon keresztül élénk egyeztetés folyik francia cégek magyarországi helyzetéről. Miután az euróválság megoldásában is a Merkel-Sarkozy-tandemnek jut a fő szerep, Franciaország érdekeit sem lehet figyelmen kívül hagyni. A franciák sérelmezik, hogy idéntől az étkezési utalványok piacán már csak az állami tulajdonú Nemzeti Üdülési Szolgálat (NÜSZ) Kft. kínálhat járulékkedvezménnyel étkezési jegyeket. Az Erzsébet-utalvány 31 százalékkal adózik, míg a többi cafeteriakártyánál ez a teher több mint 51 százalékos. Ez pedig alaposan átrendezi a 200 milliárdos utalványpiacot, melyen eddig az Edenred, a Le Cheque Déjeuner és a Sodexo osztozhatott.
A Pécsi Vízmű elfoglalása és a kieső bevételek miatt 32 millió eurót követel a pécsi közműcég 2009 októberében kiebrudalt kisebbségi tulajdonosa, a francia Suez Environnement. A cégnek 2008-ban – a koncessziós szerződés lejárta után – Kaposvárról már távoznia kellett, és rosszul áll a szénája Budapesten is, ahonnan Tarlós István tenné ki a szűrét. Itt a német RWE Aqua GmbH-val közösen birtokolja a Fővárosi Vízművek 24 százalékát. Sarkozy ugyanígy aggódhat a Fővárosi Csatornázási Művek irányítási jogait szintén 1997-ben megszerző Veolia miatt is.
Mint ahogy arról a magyarnarancs.hu beszámolt, Nicolas Sarkozy a francia cégek nehézségeinek ügyében tavaly novemberben írt levelet a kormányfőnek (egy évvel az után, hogy erről személyesen is egyeztett Orbánnal). Ebben külön kifejezte aggodalmát a fővárosi közművek koncessziós jogaira vonatkozó kormányzati szándékok, valamint az étkezési utalványok területén történt változások miatt. A levélből kiderült, hogy média- vagy a közlekedési szektorban történtek kedvező változások. Az előbbi esetében a médiatörvény megváltoztatására gondolhatott Sarkozy, míg a közlekedési szektorban feltehetőleg arra, hogy az Alstomnak sikerült megegyeznie a fővárossal a metrószerelvényei üzembe helyezéséről.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
