Gyorsuló iramban száguldunk lefelé a lejtőn, amire a kormány azzal fordította rá az országot, hogy keresztülverte a parlamenten a jegybanktörvényt és a stabilitási törvényt. Ezen ugyanis most az újabb IMF-EU-hitelünk múlhat. A piac rendkívül ideges: ha nincs hitelcsomag, kétségessé válik adósságaink visszafizetése.

A magyar országkockázat (CDS) újabb és újabb rekordot dönti, a forint pedig sokadik történelmi mélypontját éri el. A legfrissebb 711,27 bázispontos országkockázati felárunkkal leelőztük már a csődtől megmentett Írországot is (az ír CDS 707 bázispont volt szerdán), és a legkockázatosabb tíz ország között vagyunk a Bloomberg 45 országos rangsorában. Az EU-ban a dobogós harmadik helyre kerültünk a nemzetközi mentőcsomaggal életben tartott Portugália (1080 bázispontos CDS), illetve a csődben lévő Görögország (9400 bázispontos CDS) mögé.

Már Ukrajna sincs messze (848 bázispontos CDS), és mögöttünk már csak olyan egzotikus országok vannak, mint Argentína (905 bázispontos CDS), Venezuela (910 bázispontos CDS) vagy Pakisztán (980 bázispontos CDS).

Kitörhet a pánik

Az összeomlás az a szó, amit most nem mondunk – reagált a Concorde vezető elemzője a hvg.hu azon kérdésére, az újabb adatok egy közelgő vagy már épp zajló magyar összeomlást mutatnak-e. Samu János szerint olyan szinten jár a forint és a magyar CDS, ahol még soha nem volt, ezért kulcskérdés, hány befektető kap most a szívéhez és szabadul meg a magyar eszközeitől bármi áron.

A jelenlegi helyzetben megvan a veszély, hogy ez megtörténik, ami a forint további, gyorsuló romlásával járna – vélekedett az elemző, ugyanakkor hangsúlyozta, lehet tenni ez ellen. Például jegybanki kamatemeléssel, a Magyar Nemzeti Bank forintot erősítő devizapiaci intervencióval, de leginkább azzal, ha a kormány megállapodik a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval egy új hitelkeretről.

Nem tudják, mit akar a kormány

A piac azonban éppen azt nem tudja kihámozni, mit akar a kormány az IMF-től és az EU-tól, és lesz-e olyan helyzet, amelyben hajlandó lenne elfogadni a feltételeiket (elsősorban a stabilitási törvény és a jegybanktörvény visszavonását) – mondta a hvg.hu-nak Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.

A kibogozhatatlan helyzetet a legújabb kormányzati kommunikációs fiaskó is jól mutatja. Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára – valamint az IMF-fel tárgyaló magyar delegáció tagja – legutóbb azt mondta a Wall Street Journalnak, hogy nem lenne tragédia, ha nem születne megállapodás a nemzetközi szervezetekkel (hasonlóan nyilatkozott korábban Orbán Viktor is). Fellegi Tamás, a tárgyalódelegáció vezetője viszont már azt mondja, gyors megállapodásra törekszünk az IMF-fel és az EU-val.

A miniszter ráadásul kompromisszumra is számít a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által kínált készenléti hitel és a magyar kormány által óhajtott elővigyázatossági hitel kérdésében, ami végképp összezavarja a piacot (az IMF és az EU eddigi visszajelzései alapján ugyanis nincs lehetőség erre). Amíg nem lesz egyértelmű az irány, addig nem lesz olyan befektető, aki beszállási pontokat keresne a magyar piacon – véli a Generali Alapkezelő elemzője.

Lefagyásközelben

A jelek szerint a befektetők most nem beszállási, hanem egyenesen kiszállási pontokat keresnek. Nemcsak a forintárfolyam és a kockázati felárunk elszállása mutatja ezt, szerdán elszakadt a cérna az állampapírpiacon is, és jelentősen megugrottak a hozamok. A hozamugrás azt mutatja, hogy a befektetők csak egyre magasabb kamatért, egyre drágábban hajlandóak kölcsönadni a magyar államnak.

A 10 éves magyar állampapír referenciahozama szerdán 10,8 százalék közelébe emelkedett. Ez drasztikus változás a keddi 10,3 százalékos hozamhoz képest, az egy héttel ezelőtti 9,3 százalékos szinthez viszonyítva pedig különösen. Nem is olyan régen, a 2010-es országgyűlési választások környékén a 10 éves állampapír hozama csak 6,35 százalék volt (az országkockázati felárunk pedig 200 bázispont alatt járt).

Stiller Ákos

A magyar állam tehát azóta sokkal rosszabb és kockázatosabb adós lett a befektetők szemében. A 10 éves állampapírunkat tekintve most pontosan annyira vagyunk kockázatos adósok, mint 2008 októberében, amikor szintén 10,8 százalék közelében volt a hozam. Sőt, a kockázati felárunk 600 bázispont körüli értékkel a mainál kevesebb volt.

Akkor végül az IMF és az EU hitelcsomagjával lélegeztetőgépre kellett kapcsolni Magyarországot, ugyanis az állampapírpiac lefagyott és 2009 tavaszáig az Államadósság Kezelő Központ egyetlen hosszú lejáratú állampapírt sem tudott eladni (vagyis az állam nem kapott egy évnél hosszabb futamidejű kölcsönt az állampapírpiacon).

A többi állampapírunkat nézve még nem vagyunk a 2008-as szinten, de már nem sok választ el minket tőle a hozamemelkedés tempóját tekintve. Az éven belüli állampapírjaink (3 és 6 hónapos diszkont kincstárjegy) hozama szerdán 8 százalék felett volt, míg 2008 októberében 12 százalék fölé ment. A 3 és az 5 éves állampapírhozamunk 10,5 százalék közelében jár, 2008-ban viszont 13 százalék fölött. Ezeket a szinteket valószínűleg gyorsan elérjük, ha a kormány végül úgy dönt, nem vállalja az IMF és az EU feltételeit és nem lesz újabb nemzetközi hitelcsomag.

Drága lenne a mentőcsomag elutasítása

Ha nem lesz IMF-hitel, akkor elvileg a piacról kellene finanszíroznia a kormánynak az államadósság megújítását. Hogy mennyibe kerülne így az államadósság finanszírozása, nehéz megmondani, mert nincs pénz a piacon – mondta Duronelly Péter, a Budapest Bank befektetési igazgatója.

Valószínű azonban, hogy nagyon sokba, ugyanis jelenleg van olyan magyar kibocsátású eurókötvény, amit 10 százalék feletti hozammal jegyeznek a másodpiacon, és a dollárkötvényeink is 7-9 százalék között mozognak. Így valószínűleg ennyiért vagy – IMF-EU védőháló nélkül – még többért kaphatnánk devizát a piacról, ha egyáltalán sikerülne forrást bevonni.

Pedig tavaly tavasszal még 6 százalék körüli hozammal sikerült euró- és dollárkötvényeket piacra dobnunk. Az IMF–EU-hitelt ezzel szemben nagyjából 5-6 százalékos kamattal kaphatnánk meg – véli Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője.

Nem biztos, hogy lesz elég pénzünk

Ha nem lesz IMF-hitel, lehet, hogy nem tudunk elég pénzt összeszedni ahhoz, hogy visszafizessük az idei adósságainkat (ez gyakorlatilag államcsőd lenne). A Magyar Nemzeti Bank mérlege szerint jelen pillanatban legfeljebb 2,1 milliárd eurót tudna a kormány erre a célra fordítani (ez nem az MNB-nél levő devizatartalék, hanem az MNB-nél elhelyezett kormányzati betét, aminek az elköltése egyúttal azt is jelentené, hogy a kormány felélné az államadósság-finanszírozási tartalékát).

Ehhez még közel 3 milliárd eurót a piacról kellene beszerezni. Ezt elvileg vagy devizában, devizahitel formájában lehetne, vagy forintban jegyzett állampapír kibocsátással (eurót vásárolva). Duronelly Péter szerint ennyit nem tudunk összevásárolni, mert egyre világosabban látszik, hogy a piacon nincs ennyi pénz számunkra.

Ráadásul arról kevés szó esik, hogy a bankszektorban is van devizahitel-lejárat - márpedig amikor a magyar állam finanszírozási környezete romlik, akkor az húzza magával a bankokét is.