„Az európai gazdaság, de leginkább a kis- és középvállalkozók számára jelenthet kiugrást az európai űrprogramok felpörgetése” – sokan megmosolyogták Herczog Edit szocialista EP-képviselő nyilatkozatát novemberben. Lelki szemeink előtt megjelentek a hátsó kertben, családi vállalkozásban épített űrhajók és az őstermelők által előállított, magyaros űrkaják.

Pedig valójában nem is olyan – szó szerint – földtől elrugaszkodott ötletről van szó, ha egy kicsit megkapirgáljuk a felszínt.

Masat-olás

„Közel 600 embernek adott munkát a Masat-műhold megvalósítása az ötlettől a repülésre kész termék elkészültéig”, meséli Nadj István, a CAD-Terv Kft ügyvezető igazgatója. Magyarország első műholdja a Masat-1, neve a magyar és a satellite szavakból származik, egy kisméretű, úgynevezett pikoszatellit. Építése elsősorban oktatási célt szolgál, pályára állását követően gyűjti a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat, amelyeket a földi állomásra továbbít későbbi feldolgozásra.

Az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétájának első küldetése 2012. január végén indul. A budapesti cég a műhold vázszerkezetét, illetve az antennanyitás megvalósítását tervezte. Ők dolgozták ki a műhold virtuális összeszerelésének módszerét is. A feladat megvalósítása során felgyűlt tapasztalatokat szeretnék továbbra is kamatoztatni, így kerültek bele a Magyar Űripari Klaszterbe.

Összefogtak

„A Magyar Űripari Klaszter az űripar területén működő, potenciálisan érdekelt vagy azzá tehető cégek, kutató-fejlesztő és gazdaság-fejlesztő szervezetek szövetsége”, áll a klaszter szervezési és működési szabályzatában. Jelentősége abban áll, hogy összefogja azokat a cégeket, amelyek érdeklődnek az űripar iránt, illetve megfelelő emberi erőforrással és technológiával rendelkeznek ahhoz, hogy beszálljanak. Együttes fellépésük elősegítheti a piacképességük növelését, a szakmai és a nemzetközi piacon való megerősödést.

A klasztert több mint egy tucat cég hozta létre 2010-ben a Miskolci Egyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME), a miskolci önkormányzat és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésével.

A tisztánlátás érdekében fontos tisztázni a fogalmakat. Az űripari tevékenység alatt a főként a navigációs, telekommunikációs vagy kutatási célú műholdak tervezését, működtetését értjük – a klaszter tagjai leginkább ebben érdekeltek. A BME-n azonban folynak űrkutatási célú, vagyis tudományosabb, az átlagembertől kicsit távolabb álló programok is.

Az Európai Bizottság 2011-ben közleményt adott ki Az Európai Uniónak a polgárok szolgálatában álló űrstratégiája felé címmel. Ebben három olyan területet is felsoroltak, ahol az uniós űrpolitikát jól lehetne hasznosítani: társadalmi szinten (környezetvédelem, küzdelem az éghajlatváltozás ellen, közbiztonság, polgári biztonság, humanitárius és fejlesztési segítségnyújtás, közlekedés, információs társadalom, gazdasági szinten (ismeretfejlesztés, innováció, versenyképesség növelése, munkahelyteremtés) és stratégiai szinten (az EU presztízsének emelése).

ESA nélkül nem megy

Az uniós űrpolitika zászlóshajója az Európai Űrügynökség (ESA), amely 2011-ben 4 milliárd euróval gazdálkodhatott, ebből 778 milliót az Európai Bizottságtól kapott. Jelenleg 18 ország a tagja, de Románia is hamarosan csatlakozik – Magyarország Lengyelországgal, Észtországgal és Szlovéniával együtt úgynevezett „európai közreműködő állam”.

„Nagyon nagy lehetőséget látunk az űripari feladatok elvégzésében”, hiszen sok, magas hozzáadott értékkel bíró területre jutnának be a magyar kkv-k, mondta Nadj István. De az európai űrprogramban való nagyobb arányú részvételhez nem elég az európai szinten is versenyképes infrastruktúra és emberi erőforrás. Szükség lenne a teljes ESA-tagságra is, ugyanis az űriparban a piaci szereplés fokozását kizárólag a külföldi megrendelések, pályázatnyerések útján lehet realizálni, főként az ESA-n keresztül.

A kormányzati akarat és támogatás is szükséges, hiszen a GDP alapján meghatározott tagdíjat az államnak kell kifizetnie. Ez egyébként befektetés lenne, hiszen a tagdíjat a különféle projektek révén vissza lehet pályázni, így a befizetett pénz a magyar kkv-khoz jutna vissza.

Mese fémhabbal

Nem a CAD-Terv az egyetlen magyar cég, amely már jelentős nemzetközi sikereket tud felmutatni az űripar területén. A szintén klasztertag Admatis Kft. a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén 2010-ben fémhabot állított elő, amely könnyű, nagy szilárdságú, jó szigetelő és kiváló energianyelő anyag, ám előállítása még nincs minden tekintetben megoldva. Nemcsak az űrben, a földön is használják katalizátorokban, akkumulátorokban, vonat ütközőknél, de biológiai implantátumokban is.

Az Admatis sikerprojektjei közé tartozik az UMC kristályosító kemence, amelyből a NASA 2002-ben és 2004-ben is vásárolt egy-egy példányt. A cég első kelet-európai cégként 2010-ben nyert egy, az ESA által kiírt tenderen, amelynek során a Sentinel-2-höz, a földfelszín változásait vizsgáló műholdhoz készített alkatrészeket, összesen 16 darabot. Ezzel azonban még nem lett vége a feladatának: a szerződés értelmében 2020-ig kell hozzá háttértámogatást biztosítani.