Összevonhatják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreit, ellátásukra pedig egy új szervezet jöhet létre, ha az Országgyűlés elfogadja azt a módosító indítványt, amelynek benyújtásáról szerdai ülésén döntött a parlament alkotmányügyi bizottsága.

Az új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályhoz benyújtott módosító javaslat szerint az összevonásról és az új szervezet létrehozásáról sarkalatos törvény rendelkezhetne. A bizottsági előterjesztésről pénteki rendkívüli ülésén dönthet a parlament. Az új szervezet elnökét a köztársasági elnök nevezhetné ki, a két alelnök pedig az MNB és a PSZÁF hivatalban lévő elnöke lenne addig, amíg megszűnik a jelenlegi elnöki jogkörük.

"Új pénzügyi kihívások"

A módosító indítvány indoklása szerint új kihívások jelentek meg a pénzügyi szektorban. "A világ pénzügyi piacain jelenleg zajló folyamatok során kulcsfontosságú lehet a megfelelő információk időben történő átadása, a közös helyzetértékelés, valamint a gyors döntéshozatal" - áll a parlament alkotmányügyi bizottsága módosító indítványának indoklásában.

Az indoklás kitér arra, hogy a makroprudenciális, vagyis rendszerszintű felügyelet az országok többségében a jegybanki feladatok közé tartozik, a mikroprudenciális felügyeletre - azaz a pénzügyi intézmények kockázatának egyedi vizsgálatára - többféle modell létezik. Azonban több olyan nemzetközi példa is van, ahol mindkét feladatot a központi bank látja el - olvasható a dokumentumban.

Az egységes modell melletti érvként említi a bizottsági indoklás, hogy a jegybanki tevékenység során felhalmozódott információk, a jegybank pénzügyi közvetítő rendszerben betöltött szerepe, tekintélye és függetlensége mind a pénzügyi felügyelet ellátását segítő, hatékonyságát növelő tényezők. A világ pénzpiacain jelenleg zajló folyamatok során kulcsfontosságú lehet a közös helyzetértékelés és a gyors döntéshozatal; az egy szervezeten belüli makro- és mikroprudenciális felügyelet megvalósítása megfelelő válasz lehet ezekre az új kihívásokra - áll az indoklásban.

A bankfelügyeleti feladatok integrációja a jegybankba nem új felvetés: már a 2008-as pénzügyi válság nyomán is, a Gyurcsány-Bajnai kormányok idején volt erről szó. A német mintát követő országokban történetileg elkülönült a monetáris és pénzügyi felügyeleti hatóság, az angolszász mintát követőknél pedig a jegybank látja el mindkét funkciót. (Igaz, Nagy-Britanniában a két funkció a 90-es évek elején szervezetileg kettévált.)

A módosító javaslat szerint - amelyet a 2012. január 1-jétől hatályos új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályhoz nyújtott be a bizottság - az összevonásról és az új szervezet létrehozásáról sarkalatos törvény, pontosabban az új jegybanktörvény vagy a PSZÁF-törvény rendelkezhetne. Az előbbit kedden terjesztette be a kormány az Országgyűlésnek, és már 2012. január 1-jén hatályba is lépne. A bizottsági javaslatról pénteki rendkívüli ülésén dönthet a parlament, a törvényről pedig egy héttel később, december 23-án szavazhat a Ház az ülésterv szerint.

Fidesz: marad a jegybank függetlensége

Az MTI megkereste a kormányszóvivői irodát, ahol azt a tájékoztatást adták, hogy a kérdésről a kabinet még nem tárgyalt. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) a szavazásig kialakítja álláspontját az összevonással kapcsolatban - közölte a párt szerda este.

A Fidesz szerda esti közleményében azt írja: "az előző kormányzati ciklus során rossz irányba változó pénzügyi felügyeleti rendszert – amely egyrészt hagyta eladósítani az országot, másrészt hagyta, hogy a magyar családok százezrei adósságcsapdába kerüljenek – újra átláthatóvá kell tenni, és ez a javaslat ennek az elvi alapjait teremti meg".

"Az elmúlt években a pénzügyi felügyeleti rendszer hiányosságaira és e hiányosságok korrigálásának fontosságára többször, többen hívták fel az akkor regnáló kormány figyelmét. Ennek ellenére semmilyen lépés nem történt. Ezzel a javaslattal létrejön annak a lehetősége, hogy a jövőben egy, a jelenleginél erősebb és jobban működő pénzügyi felügyeleti rendszer működhessen Magyarországon" - folytatják.

A javaslat a Fidesz szerint nem ellentétes az európai joggyakorlattal és egy jövőbeni szervezet létrehozásának lehetőségét teremti meg. "A jegybank függetlenségének megőrzése mellett - amely a rendszerváltás egyik legnagyobb vívmánya - nagyon fontos, hogy ez az esetlegesen létrehozandó új szervezet rendelkezzen mindazon beavatkozási lehetőségekkel/eszközökkel, amelyek alapján megakadályozhatók azok a sajnálatos események (pl. a családok és az ország eladósodása), amelyek az elmúlt évek során bekövetkeztek" - írják.

A Fidesz támogatja a módosító indítványt, mert "az megteremti a lehetőségét annak, hogy a jövőben egy, a jelenleginél erősebb pénzügyi felügyeleti rendszer alakulhasson ki".

LMP: einstand

Az LMP véleménye szerint Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) is "einstandolja, és ezzel a lépéssel az utolsó szöget veri a magyar demokratikus intézményrendszer koporsójába" - mondta Vágó Gábor, aki szerint az LMP megdöbbenéssel fogadta a módosító indítványt, mert így a kormány az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék után az "utolsó demokratikus intézményt", az MNB-t is "bevonja a narancsuralmi rendszerbe".

A képviselő a módosító javaslat kapcsán azt valószínűsítette, hogy a Fidesz "propagandarendszere" a következő napokban és hetekben nemzetközi példákkal támasztja majd alá az összevonás szükségességét. "A pártállam már épül, az út végére értünk" - jelentette ki Vágó Gábor, aki azért is furcsállta a módosító indítványt, mert a kormányoldal kedd este egy, a Magyar Nemzeti Bankról szóló, de teljesen más koncepció alapján készült törvényjavaslatot nyújtott be.

A politikus azt mondta, most "mindenkinek az a feladata, aki a magyar köztársaság helyreállításért küzd, hogy áttekintsük, milyen károkat okozott Orbán Viktor, és újra megteremtsük a köztársaság alapjait".

A Jobbik szerint a javaslat valódi célja, hogy megvonják Simor András jegybankelnöktől a jogköreit, amit a Jobbik támogatna is, ugyanakkor az ellenzéki párt szerint ez a módszer jogilag aggályos - mondta el az MTI-nek Lenhardt Balázs. Hangsúlyozta: a megoldás jogilag aggályos, hiszen két teljesen különböző hatás- és feladatkörrel rendelkező szervezetet vonnának össze. A Jobbik ugyanakkor támogatná Simor András MNB-elnök eltávolítását a posztjáról, mert szerintük nem Magyarország és a magyar emberek érdekeit szolgálja munkájával.

MSZP: kizárólag Simor András eltávolítását szolgálja a javaslat

Az MSZP szerint kizárólag Simor András eltávolítását szolgálja a javaslat. Bárándy Gergely országgyűlési képviselő az MTI-nek szerdán nyilatkozva elképesztőnek nevezte az indítványt és a beterjesztés módját is. Mint mondta, kevéssel dél előtt sms-ben értesítették arról, hogy délután ülést tart és egy módosító javaslatot tárgyal meg az alkotmányügyi bizottság. A titkárság arra azonban nem tudott válaszolni, hogy az indítvány miről szól, ugyanis még nem érkezett meg.

Az ülésen kiosztották az előterjesztést, majd rögtön meg is kezdődött a vita, így a javaslat tanulmányozására néhány másodperc maradt - folytatta a szocialista politikus, megjegyezve, hogy bár az ügy jelentősége megkívánta volna, szakértőkkel nem tudtak egyeztetni róla, így érdemben az átszervezés indokoltságát sem tudta mérlegelni az ellenzék. Bárándy Gergely szerint ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a lépés egyetlen célja Simor András jegybankelnök eltávolítása, akit "közismerten régóta utál a kormány".

Az MSZP-s politikus kifejtette: a Fidesz-KDNP korábban hasonlóképpen, szervezeti átalakításra hivatkozva váltotta le mandátumának lejárta előtt a Költségvetési Tanács és a Legfelsőbb Bíróság elnökét, miként a mostani javaslat is megszüntetné Simor András elnöki megbízását. Bárándy Gergely szerint az a közös ezekben a szervezetekben, hogy vezetőik bírálták a kabinet egyes döntéseit. Ezért - tette hozzá - a kormányoldal ürügyet keresett elmozdításukra, és ezt a szervezeti változtatásban találta meg.

Az MTI felvetésére, hogy a szerdán benyújtott javaslat egyelőre csak az MNB és a PSZÁF összevonásának alkotmányos alapjait teremtheti meg, a szocialista politikus hangsúlyozta, hogy a bizottsági ülésen a kormánypárti képviselők egyértelműen támogatták, sürgették az átalakítást. Véleménye szerint a szándék világosságát jelzi az ülés összehívásának módja és az is, hogy a kormánytöbbség még idén szavazni akar az indítványról.