Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A kormány akkor dönt az egyes PPP-projektek idei vagy jövő évi kiváltásáról, ha azt a költségvetési folyamatok lehetővé teszik - közölte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy írásbeli kérdésre adott válaszban. A kormány esetleges döntését követően az Országgyűlés elé terjeszti a költségvetési törvény szükséges módosításait.
A szocialista Kovács Tibor jövő évi PPP-projektekről szóló kérdésére adott miniszteri válasz csütörtökön jelent meg az Országgyűlés honlapján. Ebben Matolcsy György azt is kiemelte: "a PPP-projektek kiváltása
költségvetési tétel, ami azt jelenti, hogy a fedezet biztosítása a költségvetési hiány finanszírozása keretében valósul meg, nincs szükség pántlikázott finanszírozásra".
A nemzetgazdasági miniszter leírta azt is, hogy a 2012. évi költségvetési törvényjavaslat benyújtásáig - szeptember 30-ig - a kormány nem hozott döntést konkrét projektek kiváltásáról és azok ütemezéséről, a korábban kormányrendeletben meghatározott 2011 . évi költségvetési törvénymódosítást a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nem készíthette el, illetve a rendelkezésre állási díjak 2012. évi előirányzatait a kormány a benyújtott törvényjavaslatban nem szüntethette meg.
Jelezte azt is, hogy az ugyancsak szeptember 30-án az Európai Uniónak benyújtott, a Túlzott Hiány Eljárás céljára szolgáló úgynevezett EDP-Jelentésben a 2011. várható költségvetési előrejelzésben a pénzügyi kormányzat idei PPP-kiváltással nem számolt, és ezzel összhangban szerepelteti a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium költségvetési fejezetében változatlan formában a 2012. évi előirányzatokat. A PPP rendelkezésre állási díjak 2012. évi költségvetési törvényjavaslatban szereplő előirányzatai biztosítják a szerződésben foglalt szolgáltatások maradéktalan, megfelelő színvonalú teljesítésének ellenértékét - írta Matolcsy György.
A kormány az államadósság idei csökkentését prioritásként tűzte ki, ezért a 2011. évi költségvetési folyamatok alakulásának, azok államadósságra gyakorolt hatásának ismeretében kívánja a PPP-vel kapcsolatos konkrét döntéseit meghozni, időzíteni - emelte ki a szakminiszter.
A Magyar Közlöny augusztus 4-i számában jelent meg, hogy kabinet elrendelte a köz- és magánszféra együttműködésében megvalósuló, úgynevezett PPP-beruházások felülvizsgálatát azzal, hogy azok megszüntetésére, állami tulajdonba vételére 2011-ben kerüljön sor legfeljebb 200 milliárd forintos összeghatárig úgy, hogy a megszüntetés további évekre vonatkozó kötelezettségvállalást, a létesítmény üzemeltetésén kívül, nem jelenthet. A rendelet - amely határidőket is szabott a szakminisztereknek - szerint erre a közpénzek takarékos és átlátható felhasználásának előmozdítása érdekében van szükség.
Fellegi Tamás, fejlesztési miniszter egy bizottsági meghallgatáson július 5-én jelentette be, hogy kormány megtárgyalta és hamarosan döntést hoz arról, hogy milyen ütemezéssel, milyen megállapodásokkal váltsák ki a jelenlegi PPP-szerződéseket.
Akkor a tárcavezető leszögezte: a PPP-szerződések megszüntetése nem járhat sem a hiány, sem az államadósság növekedésével. Kiemelte azt is, hogy a tárca átvilágította a több mint 100 futó PPP-szerződést, amely közül egyik sem tartalmazott kockázatmegosztást az állam és a magánszereplők között; minden kockázat az államé volt. Úgy fogalmazott: sok szerződés volt túlárazott, biztosított jelentős magánhasznot és sok esetben offshore cégen keresztül valósult meg.
Emlékeztetett, hogy a PPP-szerződések kiváltására a Széll Kálmán Terv 200 milliárd forintot biztosít, amelyet remélhetőleg az idén sikerül felhasználni. Elmondta még, hogy az autópálya-szerződéseket külön kezelik. Úgy vélekedett: ha nem változtatnának, akkor a szerződések végigfutása 3.000 milliárd forintos terhet jelentene a költségvetésnek, ezért "elemi érdeke" az országnak, hogy amilyen mértékben csak lehet, váltsák ki ezeket az új megállapodásokkal.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
