"A kormány első periódusa a tűzoltás időszaka volt, ezután következik a strukturális váltás, majd „reméljük 2013-14-ben a stabilitás fogja jellemezni a gazdaságpolitikát” - mondta Varga Mihály a Budapesti Gazdasági Fórum 2011 című konferencia kerekasztal-beszélgetésén csütörtökön.
A Miniszterelnökség államtitkára szerint Európának egy elhúzódó recesszióra kell készülnie, az embereknek pedig arra, hogy többet kell dolgozniuk azért a jövedelemért, amiből meg tudnak élni.
A 2012-es költségvetés a növekedésnek, az adósságcsökkentésnek és a strukturális változásoknak van alárendelve. A hiánycélt be kell tartani, különben a túlzotthiány-eljárás miatt több százmilliárd forint uniós forrástól eshetünk el – mondta Varga.
Az a nagy kérdés, hogy elérhető-e az a költségvetési cél, amit a kormány kitűzött. Ebből a szempontból az egyik legfontosabb kihívás a gazdasági növekedés az államtitkár szerint. A következő hónapokban ugyanakkor lesznek még változások, „én még nem láttam olyan költségvetést, ami olyan formában lett volna elfogadva, ahogyan benyújtották” – mondta.
Nem reális a 2012-es növekedés
Széll Kálmán-tervben a kormány lényeges átalakításokat tűzött ki célul, azonban ebben közel sincs akkora haladás, amekkorának lennie kellene – mondta Mellár Tamás. A Századvég volt kutatási igazgatója szerint idén 1,5 százalékos növekedést realizál Magyarország úgy, hogy a költségvetési hiány idén 7 százalékos lett volna, ha nincsenek a nyugdíjpénzek. Jövőre viszont ezermilliárd forintot kell kivonni a gazdaságból, így a kormány által kitűzött 1,5 százalékos jövő évi növekedés nem reális, valószínűleg inkább nulla százalék lesz.
Oszkó Péter is úgy vélekedett, hogy a kormánynak a Széll Kálmán-tervvel kellett volna indítania a választások után. A volt pénzügyminiszter szerint a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata vagy a gyógyszerkassza megvágása nem volt reális.
Folyamatban van a Széll Kálmán-terv
A bírálatokra Varga Mihály úgy reagált, hogy szívesen foglalkozott volna a Széll Kálmán-tervvel 2010 nyarán, ha Oszkó nem olyan költségvetést hagyott volna ott, amelyben papíron volt 3,8 százalékos a hiány, valójában viszont 7-7,5 százalék volt. Oszkó viszont azt mondta, hogy Varga Mihály 2010 nyarán csak egy 4,8 százalékos hiányt talált a költségvetésben úgy, hogy még a BKV-adósság is benne volt.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy folyamatban van a Széll Kálmán-tervben bejelentett racionalizáció, bár azt elismerte, hogy lassabban halad, mint kellene. A rokkantnyugdíjak felülvizsgálatát a kormány elkezdte, a korengedményes nyugdíjakat pedig megszünteti. A Munka törvénykönyve a munkaadóknak, a vállalkozóknak lesz kedvező – sorolta Varga a tavaszi reformcsomag tételmondatait.
Az önkormányzati rendszer átalakítását is elkezdték. „Meggyőződésünk, hogy háromezer fő alatt nem kell polgármester” – mondta. A gyógyszertámogatási rendszerben megállapodás előtt van a kormány, de ha nem lesz megállapodás, anélkül is csökkentik a gyógyszerkassza kiadásait a tervezett mértékben.
Varga Mihály azt is mondta, hogy észrevétlenül egy 15 százalékos leépítés zajlik a közszférában. Át fog alakulni a felsőoktatási rendszer és egy új korszak követezik az egészségügyben is.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.