Azonnali és nyilvános bocsánatkérést várnak a B&P Social Branding Kft. tulajdonosai Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztostól, mivel korábbi állításai súlyosan veszélyeztetik a cég jó hírnevét.
Budai Gyula levelében - amelyet szerdán juttatott el az MTI-hez - Simor András jegybankelnökhöz fordult tájékoztatást kérve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerződéskötési gyakorlatáról, álláspontja szerint ugyanis több MNB-s szerződésnél is jogszabálysértések lehetősége merül fel. A kormánybiztos szerint összeférhetetlenség állt fenn, ugyanis a B&P-ben érdekelt Iglódi Csaba az MNB akkori kommunikációs igazgatójának, Iglódi-Csató Juditnak a férje.
Bár a céggel 2008 szeptemberben történt a szerződéskötés, Iglódi-Csató Judit - írja a kormánybiztos - csak decemberben jelezte az összeférhetetlenséget Simor Andrásnak, aki utasított az azonnali szerződésbontásra, amely 2009 februárjában történt meg, azzal, hogy "a felbontásra való tekintettel még két hónap kifizetendő". Budai Gyula tájékoztatása szerint a 2009 januári és februári hónapokra vonatkozó teljesítésigazolások - kétszer 600 ezer forintról - hiányoznak.
A B&P Social Branding Kft. szerdai reagálásában azt írta, hogy az ingyenesen hozzáférhető cégjogi dokumentumokból kiderül, Iglódi Csaba részéről sem 2008 szeptemberében, sem pedig 2009 februárjában nem állt fönn összeférhetetlenség. Ekkor ugyanis Iglódi Csaba semmilyen érdekeltséggel nem rendelkezett a B&P csoportban.
"Alaptalan Budai Gyula azon állítása, mely szerint a megbízással kapcsolatban teljesítési igazolások hiányoznának" - hangsúlyozták a közleményben, hozzátéve, hogy érthetetlen a kormánybiztos azon állítása, mely szerint a B&P és az MNB között 2007-ben megkötött szerződés "esetlegesen jó erkölcsbe" ütközne. "Budai Gyula helyesen tenné, ha a jövőben tartózkodna a rágalmazástól és a jó hírnév megsértésétől" - tették hozzá.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.