Az érvényben maradó árak további 15-20 milliárd forinttal növelik a kapcsolt termelők már amúgy is jelentős veszteségét, aminek következtében pénzügyi ellehetetlenülés vár a vállalkozásokra. Emiatt a távhőellátásában zavarok keletkezhetnek és a távhőszolgáltató társaságok kénytelenek lesznek drágán, kazánból hőt termelni - vont mérleget a következményekre is kitérve Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) elnöke.

"A kormányzat felismerte, hogy csak megfelelő újraszabályozás esetén kerülhetők el a távhőellátás működési zavarai, de az eddigi segítség (kedvező árú földgáz, MAVIR mérlegkör) nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket" - áll a társaság frissen kiadott közleményében. Érvelésük szerint az október elsejével hatályba lépett új távhőtörvény, illetve a hozzá kapcsolódó árrendelet hatályba lépése előtt azok a cégek, amelyek a hő mellett "kapcsoltan" villamos energiát is termelnek, érzékeny veszteséget könyvelhettek el. A kormány tavasszal, a márius 31-i szinten befagyasztotta az árakat, majd július elsejével az eddigi támogatási struktúrából is kikerültek a kapcsoltan termelők.

Zavarok és veszteségek

Annak érdekében, hogy ne legyenek ellátási zavarok, az MKET azt javasolja, hogy a távhőtermelőknek a kormány a ténylegesen indokolt költségeket ismerje el az árban, és enyhítsen a támogatáshoz szükséges feltételeken. A kapcsolt-energiások szerint az áram árában megfizetett "kapcsolt energiatermelés szerkezetátalakítási díjat" (ami minden fogyasztónak 1,20 Ft-ba kerül kilowattóránként, és ami összesen 44 milliárd forint támogatást jelent) másképp kellene felhasználni, és akkor a távhő és a villamos energia árának emelése nélkül is működőképesebb lenne a rendszer.

A távhőtermelők emellett szükségesnek tartanák a hatósági ármegállapítás megfelelő átláthatóságát. Azt, hogy megismerhessék a módszertant, ami alapján a kormányzati számítások történtek. Ezen kívül érdemi szakmai konzultációt is sürgetnek.