Végtörlesztés: a Bankszövetség biztos az Ab-hoz fordul
A Bankszövetség hétfői elnökségi ülésén tekinti át, hogy milyen beadványt nyújtsanak be az Alkotmánybírósághoz a végtörlesztés miatt - válaszolta egy kérdésre Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke az MGYOSZ pénteki budapesti csúcstalálkozóján.
A Bankszövetség hétfői elnökségi ülésén tekinti át, hogy milyen beadványt nyújtsanak be az Alkotmánybírósághoz a végtörlesztés miatt - jelentette be Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke pénteken a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) budapesti csúcstalálkozóján. Egy kérdésre válaszolva hozzátette: egyelőre az alkotmánybírósági beadványról döntenek, egy esetleges európai bírósági beadványról csak konzultálnak.
A távközlési adóról azt mondta: több éves pereskedéssel kell számolni, a bankadóról pedig azt, hogy "kegyetlenül fáj", de a fő kérdés hogy a bankok 2013-ban meg tudnak-e állapodni a kormánnyal.
A devizahitelek végtörlesztési lehetőségének megteremtésével olyan pontra érkeztünk, ahol a húrt már nem lehet tovább feszíteni - fejtette ki Patai Mihály, aki korábban a BÉT elnöke volt, és jelenleg az UniCredit Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója is. A Pénzügyi kilátások - milyen mozgásteret tesz lehetővé a válság? címmel rendezett konferencián azt hangsúlyozta, hogy bár véleménye szerint a nemzeti érdekek erősítése a következő években tovább folyik a lényeg nem változik: a magyar pénzügyi szektor továbbra is az európai szektor szerves része marad. "Az Európai Birodalom elszakíthatatlan részei vagyunk a pénzügyi szektorban és ez jó hír", stabilizáló tényező - mondta. Patai Mihály az államháztartási hiány csökkentésével kapcsolatban optimista, azt mondta: olyan erős felhatalmazása van a politikai elitnek, hogy "most meg kell tudni csinálni" azt, amit a korábbi évek "húzd meg ereszd meg" politikája miatt nem sikerült.
A Bankszövetség elnöke optimizmusát arra alapozta, hogy a kormány a 2011-es, 2012-es költségvetést tűzön-vízen át végrehajtja, ellenkező esetben véleménye szerint az ország helyzete balkánivá válhat. A költségvetési célok elérésével azonban csökkenhet az alapkamat, az infláció mérséklődhet és a forint erősödhet. Az is rászorítja a kormányt a deficitcél tartására, hogy nem akar együttműködni az IMF-fel. Elmondta azt is: minden bankárnak önkritikát kell gyakorolnia.
Elismerte, hogy a bankok várhatóan kevesebb likviditást fognak behozni az országba, de hangsúlyozta, hogy ennek globális oka van, a pénz drágulása. Úgy vélte a változó helyzetben jobb pozíciókat érhet el az OTP, a takarékszövetkezetek, vagy az MFB. Patai szerint el kell fogadni, hogy a gazdasági növekedés lassú lesz, de mint mondta ezt is meg kell becsülni. Patai Mihály trendjében erősödő forinttal számol, megjegyezve, hogy akkor, ha nem lesz újabb "eget rengető válság". Úgy vélte az euróválság megoldódik, az "euró meg tudja védeni magát". Emlékeztetett arra, hogy a német parlament több mint 200 milliárd euró plusz pénzt szavazott meg az euró megvédésére és ezzel eldőlt, hogy lesz-e eurózóna. Kérdésre válaszolva kifejtette: a Bankszövetség nem zárkózik el a referenciakamat megtárgyalástól, több európai országban van ilyen modell - a PSZÁF-fal fognak erről szakmai egyeztetést folytatni.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.