A tavalyi költségvetés végrehajtási törvénytervezetének bemutatásakor már volt némi botrány, hiszen az előterjesztő Matolcsy György gazdasági miniszter a tervezet indoklásában a kormány gazdasági mozgásterét azzal igyekezett árnyalni, hogy minden várható nehézséget az előző kormány tevékenységének tulajdonított. „A 2010 májusában hivatalba lépő új Kormány a költségvetésben meglévő feszültségforrásokon túlmenően is számos előre nem látható nehézséggel szembesült, rendkívül rossz állapotú államháztartást örökölt elődjétől. A bevételeket és a kiadásokat irreálisan tervezték meg, az államháztartás folyamatainak átláthatóságát nem biztosították” – olvasható az indoklás szövegében.

Domokos László ÁSZ-elnök. Több átláthatóságot

MTI - Beliczay László

Azóta kiderült, hogy a jelenleg hivatalban lévő kormány korántsem képes mintaszerűen megtervezni és kézben tartani minden gazdasági, s ezen belül költségvetési folyamatot. Az Állami Számvevőszék ma bemutatott zárszámadási jelentése jó pár zavarra rávilágított, s különösen az átláthatóság javítását követelte (amelynek hiánya amúgy már régi probléma) legalább a jövőre nézve, s nem hagyta szó nélkül, hogy a hosszútávú kötelezettségvállalásokról sem lehet tudni semmi biztosat, márpedig Domokos László ÁSZ-elnök szavaival „itt erőteljes determinációk vannak”, amelyek maghatározhatják a gazdasági mozgásteret, s e hatások ismerete nélkül korrekt elemzések sem készíthetők. Szerinte megérett a helyzet egy új Államháztartási törvény megalkotására, mert az utóbbi időben olyan sok volt a változás, amit már nehéz követni vagy betartani. Itt az Országgyűlésnek és az Igazságügyi Minisztériumnak volnának feladatai.

ÁSZ

Az Állami Számvevőszék elnöke a zárszámadási jelentést ismertető sajtótájékoztatón elmondta, hogy a 2010-es költségvetés annak ellenére elég jól kézben volt tartva, hogy választási év volt. Emiatt például a miniszteri átadás-átvételeket is ellenőrizni kellett, ráadásul 13 minisztériummal indult az év és 8 minisztériummal zárult, azaz nagyon jelentős átrendeződés volt, ami az évek közötti összehasonlítást nem tette lehetővé. Az év során a hiánycél tartása érdekében többször is módosították a költségvetési törvényt, s emiatt is rendkívül sok feszültség és egész intézkedéshalmaz kapcsolódik ehhez az évhez.

Az elnök kifejtette, hogy az egyik legsúlyosabb problémának azt tartják, ami már a költségvetés összeállításakor előzetesen jeleztek, hogy az adóbevételek teljesülése kockázatos. Végül az adóbevételek 238 milliárd forinttal maradtak el a betervezettől.

Becker Pál, az ÁSZ főigazgatója kiemelte, hogy különösen figyelmet érdemlő területnek látják a hátralékokét. A kinnlévőségek ugyanis elérték az 1900 milliárd forintot, ami 15 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ez az összeg brutálisan magas, hiszen képes lenne fedezni egy teljes évi személyi jövedelemadó bevételt. Ráadásul míg egy évvel korábban ennek 70 százaléka származott nem működő adózók köréből, addig 2010-ben már 74,2 százaléka. Az ÁSZ elnöke ehhez hozzátette, hogy a kivetés és ellenőrzés folyamatát kell olyan helyzetbe hozni, hogy létező adóalanyokkal lehessen még kapcsolatba lépni. Az adóhatóságnak nagyon sok adóbevallást kell ellenőrizni, de a revizorok a gyanúsnak ítélt bevallások 8,1 százalékát továbbengedték, azzal az indoklással, hogy nincs rá ellenőrzési kapacitás. Ez az ÁSZ szerint elfogadhatatlan. Beckert Pál szerint felszólítják NAV-ot, hogy olyan intézkedési tervet készítsenek, amellyel megállíthatják a kintlévőségek növekedését, sőt ezek abszolút értékét csökkentsék, mert az jelentős mértékben stabilizálná a költségvetést.

ÁSZ

A főigazgató szerint a központi költségvetésnél az állami vagyonnal kapcsolatos bevételeken kívül mindenütt megbízhatóak az adatok. Az állami lakástámogatások folyósításánál a bankokkal gyakran csak keretszerződések voltak, de az egyéni szerződések hiányoztak. Az így kiutalt pénz összefügg az állami vagyon nagyságának változásával. Az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél pedig az elődszervezetektől átvett vagyonnal kapcsolatban komoly számvevőszéki vizsgálatok folynak.

Domokos László egy új és fontos változásra hívta fel a figyelmet. Eddig az ÁSZ az ellenőrzések lefolytatása után megtette javaslatait, de ezek legtöbbször nem váltottak ki semmiféle reakciót. Sőt megpróbálták elmismásolni őket. Az új szabályozás szerint azonban a számvevőszéki javaslatokra a minisztériumoknak érdemben kell reagálniuk. Azaz olyan cselekvési terveket kell kidolgozniuk, amelyek az intézkedés formájáról és irányáról is szólnak, azaz a konkrét cselekvést definiálják. Ezt pedig az ÁSZ vissza fogja ellenőrizni címzettre és személyre szólóan. Ha semmilyen szándék nincs a feltárt hiba kijavítására, akkor az ÁSZ bírósághoz is fordulhat. Ez az igazságszolgáltatásban egy új tényállás lesz – mondta Domokos László. Az elnök szerint akkor lesz vége az átmeneti időszaknak, ha az új törvény hatálya alatt indítják már a következő költségvetési vizsgálatot. De már most látszik, hogy – tán a számvevőszéki jogosítványok változása miatt – a felelősök nem várnak a felszólításra, maguktól próbálnak javítani.

ÁSZ

Végül az ÁSZ-vezetők rávilágítottak az Európai Uniótól származó források bevonása során keletkező váratlan nehézségekre. Ugyanis az önkormányzatok minél intenzívebben igyekeznek uniós forrásokat bevonni, annál nagyobb hiányt generálnak. Részben az intenzív beruházási folyamatok miatt az EU-s források csúszása növeli a hiányt, továbbá a saját erőt mindig elő kell teremteni, sőt az EU-s beruházások működtetéséhez gyakran saját keretekből kell kiegészítő beruházásokat finanszírozni, ezek pedig megbillentik az egyensúlyt. Amikor az EU-s források bevonásának növekedése leáll, akkor ez már nem jelent problémát – vélekednek az ÁSZ szakértői.

Az Állami Számvevőszék a zárszámadási vizsgálatok során 34 észrevételt fogalmazott meg a tartalékkezelés, az uniós források felhasználása, az állami vagyonkezelés, az egészségügy finanszírozása, az állami lakástámogatás, és az egész állami szervezés, vezetés és irányítás javításának érdekében, azaz – mint mondták – a kézben tartottság javítására vonatkozó javaslatokat tettek.