A folyékony tejtermékek iránti globális kereslet 30 százalékkal nő a 2010 és 2020 közötti időszakban – áll a Tetra Pak legfrissebb, 100 ország tejfogyasztási szokásait vizsgáló tanulmányában.
A tejfogyasztás növekedésnek hátterében három fő tendencia, a globális gazdasági növekedés, az urbanizáció, valamint a fejlődő országok középosztályának dinamikus bővülése áll. Emiatt a világ jelenlegi 270 milliárd liternyi éves tejfogyasztása az évtized végére eléri a 350 milliárd litert. A növekedés azonban nem lesz egyenletes az előrejelzések szerint, ugyanis Észak-Amerikában és Európában – így Magyarországon is – a tejfogyasztás kis mértékben csökkenni fog.
A gazdasági növekedés, az urbanizáció és a fejlődő országok középosztályának dinamikus bővülése a csomagolt élelmiszerek iránti kereslet növekedését, a fogyasztói igények sokszínűbbé válását, az élelmiszerbiztonság iránti igény erősödését, a piaci verseny fokozódását, valamint a környezetbarát megoldások elterjedését váltja ki már 5-10 éven belül.
Az ENSZ becslései szerint 2020-ra 7,6 milliárdra nő a Föld népessége. Jelenleg a világ népességének fele, azaz mintegy 3,25 milliárd ember él városokban. Ez a szám 2050-re várhatóan 6 milliárdra nő, miközben a várható népességnövekedés 90 százalékát a szakértők a városi környezethez kötik.
A prognózisok az ázsiai és csendes-óceáni térség tejfogyasztásában rendkívül magas, mintegy 45 százalékos növekedésről szólnak az elkövetkezendő tíz évben. Ez az adat jól tükrözi a már napjainkban is zajló globális gazdasági átrendeződést.
A The Conference Board nevű globális üzleti és kutatási szervezet 2011-es jelentése szerint 2020-ra a fejlődő piacok részesedése a globális termelésből meghaladja a 60 százalékot, míg a fejlett országoké 40 százalék körül marad. A jelentés szerint Kína és India önmagában a globális termelés 30 százalékát adja majd.
A tejtermékek forgalmának növekedése szintén Ázsiában – elsősorban Indiában és Kínában – lesz a legnagyobb, ahol a középosztály jelentős, a jelenlegit akár tízszeresen meghaladó bővülésére lehet számítani 2020-ig. Az új középosztályt alkotó, képzettebb és tájékozottabb fogyasztók várhatóan még nagyobb figyelmet fordítanak majd az élelmiszerbiztonságra, az egészséges életmódra és a környezet védelmére.
A Világbank előrejelzése szerint a globális középosztály – vagyis a napi 10-20 dollár között kereső réteg – létszáma a jelenlegi 430 millióról 1,15 milliárdra nő majd 2030-ra.
A kínai melamin-botrányt követően a Roper Reports Worldwide 2010-ben 25 országban készített felmérést. Eszerint az élelmiszerbiztonság világszerte – de a fejlődő országokban különösen – egyre inkább aggasztja a fogyasztókat. Míg a fejlett piacokon a megkérdezett fogyasztók 49 százaléka mondta, hogy aggódik az általa vásárolt élelmiszerek biztonságossága miatt, ugyanez az arány a fejlődő országokban 66 százalék volt. A Tetra Pak tanulmánya szerint többek között a biztonsági megfontolások miatt 2014-ben először fordul majd elő a fejlődő országokban, hogy a csomagolt tejtermékek aránya (55 százalék) meghaladja a nem csomagolt tejtermékekét (45 százalék).
Európában a fogyasztás kisebb csökkenésére számít a Tetra Pak, 2020-ban 2,5 százalékkal kevesebb tejterméket fogyasztunk majd a mostani fejenkénti 63 literes átlagnál. Ez a csökkenő tendencia a fejlett piacokon lehetőséget kínál arra, hogy a tejipar több hozzáadott értéket tartalmazó (például bio tej, laktózmentes tej, vitaminokkal dúsított tej stb.), egyedi igényeket kielégítő terméket kínáljon a mind sokszínűbbé váló kereslet kielégítésre. Ezzel együtt a globális tejfogyasztás 30 százalékkal emelkedik 2020-ig. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 270 milliárd liter éves tejfogyasztás (32,6 liter/fő/ év) 350 milliárd literre (46 liter/fő/ év) nő majd.
Magyarországon 2010-ben fejenként napi 1,8 deciliter tejet fogyasztottunk átlagosan. Ez éves szinten 67,5 liter tejet jelent, ami jelentősen meghaladja a jelenlegi világátlagot, de az Európai Unió 63 literes fejenkénti tejfogyasztása is elmarad az itthoni átlagtól.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.