Az orosz tudományos akadéma geofizikai szolgálatának helyi illetékesei szerint az éles részecskékkel teli hamufelhő a repülőgépek számára veszélyes, lakott településeket azonban nem fenyeget az újabb kitörés. A Sivelucs a legészakibb Kamcsatka vulkánjai között: az 5000 fős lakosságú Kljucsi településtől 45 kilométerre terül el. Egyben a félsziget egyik legnagyobb tűzhányója: abszolút magassága 3283 méter, de a most aktív része - a Fiatal Sivelucs - is 2800 méteres.

Aktív a Karimszkij vulkán is: szintén hamufelhőket lövell több mint öt kilométeres magasságba, és lejtőin izzó láva folyik. Közben szeizmikus mozgásokat észlelnek a Kizimen tűzhányón is.

Kamcsatka a Pacifikus-hegységrendszer részeként mintegy kétmillió éve alakult ki, amint a csendes-óceáni kőzetlemez az eurázsiai kőzetlemez alá bukott, ami erős vulkáni tevékenységet hozott létre a környéken. A tektonikus mozgás ma is észlelhető, így a Csendes-óceán környékét ölelő tűzgyűrű részeként Kamcsatkán is jellemző az aktív vulkáni tevékenység és a földrengések.

Kamcsatkán 160 vulkán található, ebből 29 aktív, közülük 19 szerepel a világörökség listáján. A Kljucsevszkaja Szopka (4750 méter), Kamcsatka és az egész eurázsiai térség legmagasabb működő vulkánja, míg a legaktívabb a Kronot. A félsziget közepén terül el a Gejzírek völgye, amely Eurázsia egyetlen ilyen képződménye.