Gazdaság hvg.hu 2011. augusztus. 03. 11:31

Elszállt a forint: Orbánhoz fordulnak az önkormányzatok segítségért

Levélben kéri Orbán Viktor segítségét a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) a svájci frankkal szemben rekordszintre gyengülő forint miatt. A helyhatóságok 1200 milliárd forint után törlesztenek, Gémesi György MÖSZ-elnök szerint a megyék vannak a legkritikusabb helyzetben. Körképünkből az is kiderül, kit hogyan érint a válság.

Orbán Viktorhoz fordulnak az önkormányzatok a forint árfolyamgyengülése miatt megnövekedett terheik enyhítése érdekében – mondta el a hvg.hu-nak Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. A gödöllői polgármester szerint azt szeretnék elérni, hogy arról szülessen egyezség az önkormányzatoknak hitelező bankokkal, hogy az érintett helyhatóságok tőketörlesztését egy évre függesszék fel, majd a hátralévő 16-17 évre nyújtsák ki a fizetési periódust.

„Ha a következő egy évben csak a kamatokat kellene törleszteni az eladósodott önkormányzatoknak, és sikerülne elnyújtani a fizetési időszakot, akkor el lehetne kerülni, hogy sok települési vagy megyei önkormányzat rendkívüli intézkedéseket legyen kénytelen meghozni, és a működési költségeit csökkentse tovább a hiteltörlesztés érdekében” – mondta lapunknak Gémesi György.

A bankok belemennének?

A polgármester szerint informális tárgyalásokat már folytattak a bankokkal, amik „nyitottak voltak a megoldásra”, de a megállapodás megkötését a kormányzat szintjén kellene koordninálni, ezért fordultak a miniszterelnökhöz. Az 1200 milliárdos önkormányzati hitelállomány mintegy fele, 600 milliárd kötvénykibocsátásból ered, még jellemzően 2007-2008-ból, 3 év türelmi idővel – vagyis a tőketörlesztési kötelezettség éppen most jelentkezik.

A legtöbb önkormányzat az uniós támogatások önrészét próbálta hitelből előteremteni
MTI / Manek Attila

„A legtöbb helyen azért kényszerültek erre a lépésre, mert a folyamatos kormányzati forráskivonás miatt egyszerűen nem volt pénz arra, hogy az uniós pályázatok önrészét előteremtsék” – mondta Gémesi György, hozzátéve, hogy az összeg 90 százaléka nagyjából 300 önkormányzat, jellemzően budapesti kerületek, megyék, és nagyobb települések között oszlik meg. Közülük is a legkritikusabb helyzetben a megyei önkormányzatok vannak, mert itt a legkevesebb a saját bevétel. Gödöllőt kétfajta svájcifrank-alapú kötvény után terheli törlesztési kötelezettség, ebből az egyik esetében csak 2025-ben lesz esedékes a tőketörlesztés, a másik évi 250-300 milliós terhet jelent, de erre megvan a fedezet a város költségvetésében.

A budapesti helyzet

A Fővárosi Önkormányzatnak nincs svájci frank alapú hitele - tájékoztatta lapunkat a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatósága. Úgy tudjuk, Budapest hitelei alapvetően euró alapúak.

Budapest XXI. kerületének 2014-ig kell visszafizetnie svájcifrank-alapú hitelét. Csepel önkormányzatának még 516 millió forintnak megfelelő svájcifrank-alapú hitelállománya van – mondta a hvg.hu-nak Halmos Istvánné, a kerület pénzügyi vezetője. Csepel 2008 első félévében váltotta át forintalapú hitelét, akkor a frankot 153 forinton jegyezték. Ám az alacsonyabb kamatnak köszönhetően, még így is jobban járnak, mint a forintalapú hitellel. Igaz, a pénzügyi vezető szerint persze az már látszik, hogy sokkal nagyobb összeget fizetnek majd vissza, mint amennyit felvettek. Halmos Istvánné szerint az önkormányzat a hitelállományt az év végi középárfolyamon tartja nyilván, s még mindig a tervezhető szinten belül van az árfolyam. Félévkor a hitelt 224 forintos árfolyammal törlesztették.

Belváros-Lipótváros hitelállományának kevesebb mint fele svájcifrank-alapú – tájékoztatta a hvg.hu-t Budapest V. kerületének önkormányzata. Mint mondták: a svájci frank rendkívül magas árfolyamának „természetesen nem örülnek”, de az önkormányzat rendelkezik annyi tartalékkal, hogy mindeddig fennakadás nélkül tudta törleszteni hiteleit.

A VII. kerületi önkormányzatnak ugyan nincs svájci frank alapú hitele, de a korábbi években két jelentősebb frankalapú kötvénykibocsájtásuk volt. 2007 szeptemberében körülbelül 900 millió forintnak megfelelő svájci frank alapú kötvényt bocsájtottak ki, majd fél évvel később majd 3,9 milliárd forintnak megfelelőt az akkori 151 forintos árfolyammal számolva. 

Az önkormányzat sajtóosztályán azt közölték a hvg.hu-val, hogy ezekkel az előnytelen feltételekkel idén 250 millió forint a tervezett kiadás a tőke és kamat együttes törlesztésére. Mivel a kibocsátáskori árfolyam 150 forint körül mozgott, a prognosztizált 250 forintos árfolyam jelentős többletterhet ró az önkormányzatra – közölte az erzsébetvárosi önkormányzat. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az önkormányzat az elmúlt mintegy 12 évben minden hitelfelvételből és kötvénykibocsátásból adódó kötelezettségének eleget tett.

Esztergom: a kormányfő nem válaszol

Az ország egyik legjobban eladósodott települése Esztergom, itt, mint Tétényi Éva polgármester a hvg.hu-nak elmondta, a 25 milliárdos adósságból 16 milliárd forintnyi svájcifrank-alapú kötvény után kell törleszteniük. „Az adósságrendezési eljárás során én azt szerettem volna elérni, hogy forintalapúra váltsuk át a kötelezettségeket, de a képviselő-testület fideszes többsége ehhez nem járult hozzá, és úgy egyébként is, ismert, hogy semmilyen elképzelésemet nem tudom sajnos ezzel kapcsolatban érvényesíteni” – mondta a polgármester.

Fazekas István

„Annyit azért a legnagyobb hitelező bankkal sikerült elérni a tárgyalások során, hogy a különböző hiteleket összevonták, így tisztább, hogy mennyit kell majd törlesztenünk, és az első öt évre mentességet kaptunk a tőketörlesztés alól, ami nagy könnyebbség” – mondta Tétényi Éva. A polgármester az elmúlt egy évben többször kért személyes találkozót Orbán Viktortól, és levélben is kérte a kormányfő segítségét az esztergomi helyzet rendezéséhez, de mint most a hvg.hu-nak elmondta, eddig semmilyen választ nem kapott egyetlen megkeresésére sem.

A siklósi önkormányzat pénzügyi osztályvezetője, Reitz Emilné lapunkkal közölte, hogy a Baranya megyei város 2008-ban bocsátott ki egy 2,2 milliárd forint értékű kötvényt, amelynek a tőketörlesztése csak 2013-ban kezdődik meg, ezért egyelőre nem okoz gondot nekik a magasa frankárfolyam. Az osztályvezető bízik benne, hogy 2013-ig a svájci frank árfolyama is beáll egy olyan szintre, ami két év múlva sem jelent majd problémát az önkormányzatnak, amely még 159-160 forintos forint/frank árfolyamon bocsátotta ki a kötvényt. Reitzné elmondta, jelenleg csak a kamattörlesztéssel kell foglalkozniuk a kötvény esetében, és ez nem jelent komolyabb problémát, mert az árfolyam ugyan magasabb lett, de a svájcifrank-kamat közben csökkent. A siklósiak egyébként is a „hathavi libor” alapján októberben fognak fizetni kamatot, vagyis az elmúlt hat hónap nemzetközi piacokon kialakult kamatszintjétől függ az ő kamattörlesztésük is.

Miskolc város előző önkormányzata összesen 8 milliárd forint értékben vett fel frankalapú hitelt. 2007-ben 5 milliárd, 2008-ban 3 milliárd forint értékben. Egyelőre a kamatát fizetik, és 2018-tól kell elkezdeni a tőketörlesztést a hozzávetőleg 55 millió frankos adósságnak – közölte Dobos Tímea, a városháza szóvivője.

„A hódmezővásárhelyi önkormányzat 2006 szeptemberében bocsátott ki 69,4 millió svájci frank értékű kötvényt, ezt az Erste Bank jegyezte le, az első törlesztő részlet 2011 decemberében esedékes, a törlesztés fedezete bankbetétben rendelkezésünkre áll” – mondta el a hvg.hu-nak Göbl Vilmos, az önkormányzat sajtóreferense.

Egerben annyit közöltek lapunkkkal, hogy 6 milliárdos hitele van a városnak, ebből kettő milliárd forint svájci frank alapú. Egyelőre tudják törleszteni, bár, mint egy városházi forrás fogalmazott, "amikor  220 forint volt az árfolyam, már akkor sem tudtuk elképzelni, mi lesz majd".

Kerestük még a XVII. kerületi, valamint a pécsi, dunaújvárosi, egri önkormányzatokat, és Tállai Andrást, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkárát is (aki jelenleg kormányülésen volt). Későbbre ígértek választ.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tornyos Kata 2024. december. 23. 10:54

Lehet, hogy már nem a magyarok a finnek kedvencei, de azért még mindig nagyon várnak minket – mi igaz a finn sztereotípiákból?

Állandó sötétség, télen-nyáron meg lehet fagyni, kiváló az oktatás, és nem utolsósorban a legboldogabb ország a világon. Nagyjából ezek a jellemzők jutnak eszébe a magyaroknak Finnországról, ahova meglepően kevesen költöznek közülünk, annak ellenére, hogy rokonok vagyunk, más skandináv országok pedig kifejezetten népszerű kivándorlási célpontok. A finn kormány szinte kampányszerűen próbálja beszippantani a külföldieket – hogyan segítik a beilleszkedésüket, és milyen a háborús készültségben lévő Finnországban élni?