Úgy tűnik, Szijjártó Péter már a hét elején sejtette, hogy mit fog elfogadni a 2002-2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottság vasárnap délután. Ugyanis szóról szóra az lett az elmúlt négy és fél hónap eredménye, amit a miniszterelnök szóvivője megjósolt. A vasárnap délután elfogadott jelentés szerint súlyos felelősség terheli Medgyessy Pétert, Gyurcsány Ferencet, Bajnai Gordont, valamint pénzügyminisztereiket a 2002 és 2010 közötti államadósság növekedéséért.

A jelentésbe bekerült az is, hogy az államadósság brutális megnövelése bűn volt Magyarország ellen - mondta a vasárnapi ülésen Szijjártó Péter, az albizottság elnöke. A felelősségre vonás, ami a nevezett bűnért jár majd, kettős természetű a miniszterelnök szóvivője szerint: politikai és jogi. Úgy látja, a politikai már meg is történt, tavaly a választásokon.

Ami pedig a jogi felelősségre vonást illeti, az alelnök azt javasolta a bizottságnak, hogy forduljanak az alkotmányügyi, illetve a költségvetési bizottsághoz, és kérjék, vizsgálják meg, milyen lehetősége van a felelősségre vonásnak. Amennyiben erre nincs mód, akkor a két bizottságot megkérik majd, hogy teremtse meg a jogi felelősségre vonás lehetőségét, ha egy kormány bűnös módon eladósítja Magyarországot.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, természetesen tisztában van azzal, hogy nem alkothatnak olyan jogszabályt, amivel visszamenőlegesen büntetnék a korábbi kormányokat. Megjegyzése azért különös, mert az elmúlt egy évben a parlament több olyan törvényt is elfogadott, amelyek visszamenőleges hatállyal sújtották alanyaikat.

Így nőtt az államadósság

A jelentés szerint Magyarország legnagyobb problémája a súlyos eladósodottság, és ezt a nyolcévnyi szocialista-szabaddemokrata kormányzás, illetve elhibázott gazdaságpolitikájuk okozta. A szövegben összemosódnak az elmúlt nyolc év hibái, költségvetési kozmetikázásai, valamint a Fidesz, illetve a jelenlegi kormány politikai üzenetei és csúsztatásai. A jelentés mintegy állításainak alátámasztására több ponton idézi például az őszödi beszéd egyes részeit, melyekben Gyurcsány bevallja, hogy hazudtak és nem csináltak semmit.

Az államadósság majd 50 százalékával, a GDP 53 százalékáról 80 százalék fölé nőtt 2002 és 2010 között. Azért a szocialista-szabaddemokrata kormányokat teszik felelőssé az adósságnövekedésért, mert mint a jelentés készítői írják: Medgyessy Péter 2002-ben elismerte, hogy egy jó állapotban lévő gazdaságot vett át az első Orbán-kormánytól. Ebben azonban az a csúsztatás, hogy a költségvetés egyenlege valójában 2001-től, vagyis már az első Orbán-kormány idején romlani kezdett.

Gyurcsány Ferencet utoljára hallgatta meg a bizottság

MTI / Kovács Tamás

Az államadósság növekedésének háromnegyedrészt a magas költségvetési hiány volt az oka, vagyis a bevételek túl-, és a kiadások alultervezése. Ezt állapítja meg a szöveg például a 2002-es hiányról is, ami több mint felével haladta meg az eredeti előirányzatot. A hiány növekedése mögött a kiadások ugrásszerű növekedése állt, ami a Medgyessy-kormány úgynevezett 100 napos, osztogató programjának következménye volt. Tegyük hozzá, a szocialisták mellett az ellenzékbe került Fidesz megszavazta a programot 2002-ben.

A jelentés érdekessége, hogy a hiány növekedésében minden vizsgált évben kimutatja a magánnyugdíjpénztárak miatt keletkezett részt is. A magánnyugdíjpénztárak a megelőző MSZP-SZDSZ kormány döntése következtében 1998-ban, az első Orbán-kormány idején kezdték meg működésüket.

További ok volt az állami vállalatok (MÁV, BKV, Magyar Fejlesztési Bank, Nemzeti Autópálya Zrt., Nemzeti Autópálya-kezelő Rt.) felhalmozódott adóssága és annak időnkénti átvállalása, de növelte az államadósságot az IMF-től lehívott hitel is. Hozzájárultak az államadósság növekedéséhez a magas kockázati felárak, ami a szocialista-szabaddemokrata kormányok hiteltelen gazdaságpolitikájából fakadt. Az elhibázott gazdaságpolitikai döntések leginkább a kudarcot vallott megszorító csomagok voltak, ugyanis ellehetetlenítették a növekedést, ugyanakkor növelték a munkanélküliséget, így közvetve az adósságot növelték. Emellett a szándékos költségvetési hibák, és a költségvetési adatok meghamisítása is hozzájárult az államadósság növekedéséhez.

A jelentés kitér arra is, hogy a Medgyessy-kormány közvetlenül megalalkulása után úgy írta át a pótköltségvetésről szóló előírásokat az államháztartási  törvényben, hogy az gyakorlatilag mentestítette a pótköltségvetés készítés kötelezettsége alól, még a tervezett előirányzatoktól való jelentős eltérés esetén is. Ez a megállapítás azért érdekes, mert a második Orbán-kormány tavaly hasonlóképpen járt el: a pótköltségvetés készítéséről szóló 2009 óta hatályos, szigorúbb szabályokat úgy írta át, hogy azzal visszaállította a szocialista-szabaddemokrata kormányok idején érvényes laza, az aktuális kabinetet semmire sem kötelező követelményeit.

A jelentés szőrmentén elismeri a Bajnai-kormány 2009-es kiigazítását, mint írja, a hiány alakulására kedvezően hatott, hogy többek között az adósságszolgálat, az egyedi és normatív támogatások, a családi és szociális juttatások, a kormányzat rendkívüli kiadásai és a lakásépítési támogatások az előirányzottnál alacsonyabb összegben realizálódtak.

Nem ez az első jelentés

A vasárnap elfogadott jelentés egyébként ugyanazokra a következtetésekre jutott, amire Matolcsy tárcája februárban. A Nemzetgazdasági Minisztérium által készített dokumentum két mondatot szentel az Orbán-kormány alatti adósságváltozásnak, majd megállapítja, hogy "az utána következő szocilaista kormányok azonban nem tudtak  megfelelő gazdaságpolitikai választ adni a kor kihívásaira, s nyolcévnyi kormányzásuk alatt újra elfutott hazánk GDP arányos államadóssága".

A tárca már akkor felvetette az előző kormányok felelősségét, mint írták, "amennyiben a gazdasági-politikai felelősség megállapítható, a demokratikus keretek között értelmezett felelősségre vonás nem maradhat el".

Az Országgyűlés fideszes többségű parlamenti bizottsága az NGM-es háttéranyag elkészülte után tartotta az első ülését. A bizottság képviselői 10 alkalommal találkoztak, többek között meghallgatták Simor András jegybankelnököt, Meggyessy Pétert, Gyurcsány Ferencet, Bajnai Gordont, Oszkó Pétert és Draskovics Tibort.