Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A legsérülékenyebb, legszegényebb rétegeket érinti majd nagyon súlyosan a Széll Kálmán-terv, és ez olyan kockázatokat hordoz, amelyek az egész terv megvalósíthatóságát alááshatják - mondta a Hírszerzőnek adott interjújában Irina Ivascsenko, az IMF magyarországi vezetője, aki szerint az állami munkahelyteremtés maximum átmeneti megoldás lehet.
Teljes fordulatot hozott a kormány gazdaságpolitikájában a Széll Kálmán-terv meghirdetése és néhány ehhez kapcsolódó intézkedés Irina Ivascsenko, az IMF magyarországi vezetője szerint, aki a Hírszerzőnek adott interjúban véleményezte a magyar gazdaságpolitikát, a Széll Kálmán-tervet, valamint a kormány terveit.
Ivascsenko elmondta, bár a 2011-es költségvetés elfogadása előtt az IMF és a kormány között volt véleménykülönbség számos gazdaságpolitikai lépést illetően, de az azóta beköszöntött változásokat csak üdvözölni tudják, mert mind a Széll Kálmán-terv, mind a konvergenciaprogram iránya és célkitűzései általában konzisztens az IMF gazdaságpolitikai ajánlásaival is, amelyeket tavaly vagy azelőtt fogalmaztak meg. "Most már végre szó van strukturális változásokról is. De persze várjuk meg a megvalósítást" - hangsúlyozta Ivascsenko, aki elmondta, az IMF a magyar gazdasági növekedéssel kapcsolatban konzervatívan gondolkozik, ezért idén 2,6, jövőre pedig 2,5 százalékos GDP-bővüléssel számol, leginkább azért, mert a fiskális kiigazítás "visszaveti a belföldi keresletet 2012-ben, mielőtt még támogatná a növekedés 3 százalékra történő gyorsulását".
A közmunkaprogrammal kapcsolatban az IMF magyarországi vezetője elmondta, bár a kormány előrejelzései szerint az állam lesz a fő munkahelyteremtő az elkövetkező években, ez csak átmeneti megoldás lehet, mert a fő munkahelyteremtővé a magánszférának kellene válnia. Ivascsenko arra is figyelmeztetett, hogy a bérek rendeleti úton történő szabályozása elbocsátásokhoz vezethet, és hosszú távon sem tesz jót a munkaerőpiacnak, mert valójában rugalmas bérpolitikára lenne szükség: "Magyarországon a gazdaság helyzete még gyenge, a növekedés szintén, a bérdinamika mérsékelt, a gazdasági szereplőknek arra van szükségük, hogy alkalmazkodni tudjanak a helyzethez - ha bérnyomást tapasztalnak, akkor lehet, hogy leépítésekkel reagálnak majd. A legfontosabb most minden vállalkozás számára, hogy bővülni tudjon, ehhez pedig a költségei csökkentésére (akár a bérköltségek csökkentésére is) van szükség."
Irina Ivascsenko arról is beszélt, hogy az adóváltozások strukturális bevételkiesést fognak okozni, amit kompenzálni kell, az adóreform pedig elképzelhető, hogy a fogyasztást sem fogja annyira élénkíteni, mint ahogy azt a kormány várja. "Mindegy, ez már megtörtént, az adóreformot végrehajtották, a magasabb jövedelmek adóterhelése csökkent" - mondta, majd hozzátette: "a jóléti kiadások csökkentése vagy az adóreform a legalacsonyabb jövedelmű csoportokat érinti majd. Ez társadalmi feszültségeket kelthet, ami a program megvalósítását is nehezítheti, hiszen ha szociális feszültségek vannak, lehet, hogy a tervezett intézkedéseket is módosítani kell."
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
