Tavaly májusban az államháztartás központi alrendszerének deficitje 99,2 milliárd forint volt, ehhez képest tehát az idei teljesítés 41,2 milliárd forinttal kedvezőbb. Az államháztartás központi alrendszerének május havi hiánya 58,0 milliárd forintban teljesült. Ezen belül a központi költségvetés 40,1 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 24,4 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 6,5 milliárd forintos szufficittel zártak – írja az NGM jelentése.

A május végi egyenleg alakulásának fontosabb okai

A központi költségvetés 2011. évi hiányának alakulását egyrészt egyes bevételek szokásostól eltérő időbeli lefutásai okozzák, mindenekelőtt az, hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevételek 528,8 milliárd forint összege a második félévben teljesül. Az államháztartási egyensúly megőrzéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1025/2011. (II. 11.) Korm. határozat és a költségvetési törvény módosításának megtakarítási intézkedései (összesen 250,3 milliárd forint) is nagyobbrészt csak az év hátralévő részében eredményeznek hiánycsökkenést. Mindezek együttesen biztonságosan tarthatóvá teszik a 2011. évi költségvetés 2,94 százalékos hiánycéljának tartását. Ha a május végi egyenleget (724,2 milliárdos deficit) a magánnyugdíjból származó bevételek időarányos teljesítésével korrigáljuk, akkor a hiány 503,9 milliárd forintra csökken, ami az éves előirányzat 73,3 százaléka.

Az államháztartás központi alrendszerének május végi főbb pénzforgalmi adatai a következők

NGM

* Az év első öt hónapjában nem jelentkező Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó 528,8 milliárd forint bevétel időarányos korrekciójával.

A májusi hiány kialakulása

Bevételek. A központi költségvetés május havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest 9,5 milliárd forinttal alacsonyabb összegben teljesültek. A bevételeken belül elsősorban a személyi jövedelemadó bevételek, valamint a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei teljesültek kisebb összegben.

Kiadások. A központi költségvetés május havi kiadásai 48,3 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak, mint az elmúlt év azonos hónapjában. A legnagyobb elmaradás a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatoknál figyelhető meg, aminek részben ütemezési okai vannak, ezen felül 2010-ben a kiadásokat növelték az 1099/2010. (IV. 23.) és az 1126/2010. (V. 19.) Korm. határozatok alapján végrehajtott maradványátcsoportosítások is.

Kamategyenleg. A kamatkiadások 2011 májusában 39,1 milliárd forintot tettek ki, 16,3 milliárd forinttal maradtak el az előző év megfelelő időszaki értékétől, a kamatbevételek pedig 8,8 milliárd forintos szintet értek el, 1,8 milliárd forinttal alacsonyabbat, mint az előző évben.

A nettó kamatkiadások (30,3 milliárd forint) összességében 14,5 milliárd forinttal lettek kisebbek az előző évinél. A kamatfizetések éven belüli lefutása évről évre számottevően eltér a finanszírozási terv sajátosságainak megfelelően, ez okozta az eltérést. Erre vezethető vissza, hogy az adósságtömeg és a hozamok előző évihez képest magasabb szintje mellett az első két hónapban jóval magasabb, a március-május közti időszakban jóval alacsonyabb kamatkifizetés történt, mint 2010-ben.

TB Alapok. A társadalombiztosítási alapok 24,4 milliárd forintos hiányának alakulásánál figyelembe kell venni egyrészt, hogy a nyugdíjbiztosítási járulékbevételek 2011 májusában már a teljes járulék befizetést tartalmazzák.

Másrészt, míg 2010-ben a Nyugdíjbiztosítási Alap többféle jogcímen részesült támogatásban a központi költségvetésből, addig 2011 májusában e támogatások már teljesen megszüntetésre kerültek. A kieső támogatást a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevétel fogja a második félévben pótolni.

Elkülönített állami pénzalapok. Az elkülönített állami pénzalapok május havi 6,5 milliárd forintos egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőbb lett. Az alapok összes bevételei 8,4 milliárd forinttal magasabb, a kiadásai pedig 10,2 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak. A bevételi többlet elsősorban a Munkaerőpiaci Alap egyéb bevételeinél jelentkezik, ezen felül az Alap a közfoglalkoztatás finanszírozásához költségvetési támogatást is igénybevett.