Az Otthonvédelmi Akcióterv részleteit már közzétettük. Ebből a devizahitelesek megtudhatták, hogy - ha nem fizetnek - elárverezhetik a fejük felől a házukat. Másrészt, ha úgy döntenek, befagyasztott devizaárfolyam mellett átütemezhetik a hiteleiket, ami a végén jó sokba fog nekik kerülni. Olyannyira, hogy ha a fedezet értékét már meghaladja a tartozás, akkor hátrahagyva ingatlanjukat, és a veszteséget meg könnyeiket lenyelve „elsétálhatnak”.

Bejelentik a megmentőcsomagot. Sok még a kérdőjel

MTI / Kovács Tamás

Csakhogy a mentőakció legalább annyi kérdőjelet hagy maga után, amint amennyit megszüntet. A kormány és a Bankszövetség ugyanis a bankadó mértékéről nem egyezett meg, azaz az árverezési moratórium részleges és erősen szabályozott feloldása a bankokat talán kicsit könnyebb helyzetbe hozza, de a belgazdaság felpörgéséhez olyannyira hiányzó hitelezési készség és hajlandóság ettől még nem fog visszatérni.

Egyelőre nem világos az sem, hogy a befagyasztott devizaárfolyamok és a valódi árfolyamok közötti különbségből fakadó veszteség, amely a 2014 végéig élő program ideje alatt akár 100 milliárdosra is megnőhet, vajon kinek a vállát fogja nyomni. A legelesettebb réteg megsegítésére felállítandó Nemzeti Eszközkezelő társaság (amely a hitelből finanszírozott magánlakásokat bérlakássá transzformálná) vajon miféle költségkerettel és miféle forrásból működne?

Egy héttel ezelőtt Nagy Anna kormányszóvivő elmondta, hogy csak közpénzből nem lesz megoldás. Szerinte a cél az, hogy a kormány, a bankok és az adósok együttesen vállaljanak úgy terheket, hogy azok arányban legyenek egymással. Ezekről az arányokról egyelőre semmit sem lehet tudni. A kormányszóvivő elismerte, hogy nem lehet egyetlen megoldást üdvözítőnek kikiáltani, hiszen az adósok is különböző csoportokba sorolhatók, így a pontos költségek annak függvényében alakulnak majd, hogy mik lesznek a mentőcsomag végleges elemei. Mivel a tárgyalások folytatódnak, csak találgatni lehet.

A mentőcsomag előkészületeinek hírére két ismert közgazdász, Csillag István és Mihályi Péter a nyilvánosság elé tárta a Tizenkét érv a devizahitelesek állami megmentése ellen című írását a Népszabadságban. Ebből csak néhány, aligha vitatható megállapítást idéznénk.

Először is, „két évtizeddel a rendszerváltás után nagyon rossz üzenet az, ha az állam a többi adófizető költségére kimenti azokat, akik elszámolták magukat”, különösen, hogy „a valutapiac előző ciklusában (2000 és 2008 között) a devizahitelesek extra nyereséget; kamatmegtakarítást és árfolyam-biztosítási díjmegtakarítást könyvelhettek el”.

Továbbá: „A kormány a 'nincs'-ből akar osztogatni. A megmentő akció forrása – attól függően, hogy miként nézzük – az elzsákmányolt magánnyugdíjvagyon, illetve a drágán felvett újabb állami hitelek.” Továbbá „a devizahitelből történt lakásvásárlás törlesztőterheinek megnövekedése alapjában véve a középosztály problémája. Az igazi rászorulóknak, a lakosság több mint negyedének bankszámlája sincs, nemhogy devizatartozása.”

Matolcsy nemzetgazdasági miniszter hétfőn túllépett ezen a nyomorult egynegyeden, s a magyar gazdaság legnagyobb bombájának nevezte a devizahitelesek ügyét. Semmi kétség, ez bomba, s a kanóca még erősen füstölög.