Gazdaság MTI 2011. május. 04. 15:38

MNB:senki nem akart változtatni az alapkamaton

A hét tagra kiegészült, teljes körű monetáris tanács minden tagja a 6 százalékos alapkamat tartására szavazott az április 18-i kamatdöntő ülésen a rövidített jegyzőkönyv szerint - közölte szerdán a Magyar Nemzeti Bank.

A kamatpolitika lehetőségeinek értékelésekor minden tag a kamatszint tartását javasolta. A testület tagjai egyetértettek abban, hogy a márciusi inflációs jelentés előrejelzésének mind az alappálya és a kockázati forgatókönyvei továbbra is tarthatók. A gazdaságot érő költségsokkok miatt az infláció rövid távon számottevően meghaladhatja az inflációs célt, változatlan jegybanki alapkamat mellett jövő év végére azonban a célba vett 3 százalék közelébe süllyedhet.

Többen kiemelték, hogy a nyersanyag- és élelmiszerárak alakulására, illetve az esetleges másodkörös hatások értékelésére figyelmet kell fordítani a következő hónapok döntéseinél - olvasható a jegyzőkönyvben. Ahogyan több tag felhívta a figyelmet arra is, hogy a márciusi maginfláció meghaladta a jegybank prognózisát, ami arra utalhat, hogy a költségoldali inflációs nyomás fogyasztói árakba történő átgyűrűzésének csak a sebessége lassult, és a belföldi kereslet legfeljebb átmenetileg fékezheti. A tanácstagok ugyanakkor egyetértettek abban, hogy a folyamat tartósságának megítéléséhez több időre van szükség.

Fazekas István

Az inflációs kilátások megítélése azért különösen nehéz, mert nagymértékben növekedett a mezőgazdasági- és nyersanyag-árak volatilitása Az olajárak jelentős emelkedésének korrekciója az év további hónapjaiban a tagok többsége szerint nem zárható ki, különösen, ha a líbiai konfliktus rendeződik. Egyes tanácstagok bizonyos élelmiszerárak korrekcióját is elképzelhetőnek tartották a következő hónapokban, ugyanakkor többen a nyers élelmiszerek árainak tartós emelkedését várták. Elhangzott olyan vélemény is,
hogy az első negyedévben a hatósági intézkedések következtében a vártnál némileg kisebb áremelkedésre került sor.

A laza munkaerő-piaci kondíciók, és a költségsokkok visszafogott átgyűrűzése ellenére sem zárható ki, hogy a vállalatok erősödő költségérvényesítési szándéka növekvő inflációs nyomást okoz. Egyes tanácstagok emellett arra figyelmeztettek, hogy amíg a kormány
beruházásösztönző lépései nem tudják érdemben kifejteni hatásukat, addig a beruházások csökkenése kedvezőtlenül hathat a potenciális növekedésre, és így az inflációs nyomást ellensúlyozó negatív kibocsátási rés (a potenciális és a tényleges növekedési ütem különbsége) a vártnál gyorsabban záródhat.

A tanács megítélése szerint elsősorban a régiós folyamatok, kisebb részben a belföldi fejlemények eredményeként Magyarország kockázati megítélése az elmúlt időszakban némileg javult, és a forint eszközök iránti befektetői érdeklődés is kedvezően alakult. A Széll Kálmán terv javította a befektetői megítélést, egyes tanácstagok szerint ugyanakkor a terv gyakorlati megvalósítását övező kockázatokat egyelőre nehéz megítélni. Többen úgy érveltek, hogy, hogy a kormány Széll Kálmán Terv melletti elkötelezettsége, és a konkrét intézkedések ismertetése védelmet nyújthat a kedvezőtlen külső tendenciák hazai kockázati megítélésre gyakorolt negatív hatásaitól.

zöldhasú
Hirdetés
Vállalkozás Gyükeri Mercédesz 2024. december. 22. 20:00

"Mi csak a gyümölcs ízét tudjuk megőrizni": a magyar szörpforradalom egyik bölcsőjében jártunk

Addig gépesítünk, amíg az nem megy a minőség rovására, vallja Galajda Péter, aki azért kezdett el szörpöt gyártani, mert nem talált megfelelőt a piacon. A Mayer szörp mára az egyik legismertebb prémium élelmiszer lett, ahol ugyan mindig van a polcon a nagymama főzetét idéző eperszörp, de kísérleteznek chilivel és kaporral is.