A vidékfejlesztési miniszter szerint kulcsfontosságú, hogy a magyar mezőgazdaság valamennyi szereplője, az alapanyag-termelők, a feldolgozók és a kereskedők képesek legyenek összefogni. A tárcavezető szerint az agrárkamara az a szervezet, ahol együtt dolgozhatnak a közös célok elérése érdekében. Fazekas Sándor hangsúlyozta: lényeges, hogy ne szűk érdekcsoportok érdekérvényesítő képességének fórumává, hanem a magyar vidék teljes összefogásának intézményévé váljon az újjászervezett köztestület.

A cél az, hogy a kamarai keretek segítsék az agrárium összefogását, például az etikai normák betartását - szögezte le a miniszter. Hozzátette: a köztestületnek alanyi jogú lesz a tagsága, azaz több százezer tagra lehet majd számítani. A törvénytervezet társadalmi vitája csütörtöktől május 15-ig tart. 

A részleteket ismertetve Ángyán József arról beszélt, hogy az agrárkamarai törvény tervezetének megalkotása egy folyamat része, amely kapcsolódik az ország újjászervezéséhez, aminek része az agrárium átalakítása is. Ez utóbbihoz az intézményrendszer átalakítására is szükség van. Ennek pedig egyik legfontosabb átalakítandó intézménye a Magyar Agrárkamara. Az átalakítás lényegét jól jelzi az agrárkamara nevének megváltoztatása is, amely a törvénytervezet szerint a jövőben Vidékfejlesztési, Agrár- és Élelmiszergazdasági Kamara néven fog tovább működni. A névváltozás jelzi az európai normákhoz való igazodást is ezen a területen. 

Az agrárkamara szervezete alulról szerveződő lesz, ennek jegyében települési mezőgazdasági bizottságok alakulnak. Létrejönnek az önálló megyei kamarák és a megyei kamarák elnökségéből választják majd meg az új köztestület elnökségét úgy, ahogyan ez Nyugat-Európában szokásos. A parlamenti államtitkár kitért arra is, hogy az agrárkamara új működési rendszere gazdasági önkormányzatiságot is jelent egyben. Emellett érdekegyeztető fórum is lesz, amely köztestületként várhatóan legfontosabb partnere lesz a kormánynak és a törvényhozásnak is ezen a területen. A szervezeti rendszert úgy kívánják felépíteni, hogy a kamara szolgáltató jellegű intézménnyé váljon. A törvény erejénél fogva mindenki, aki agrárgazdasággal foglalkozik alanyi jogon tag lesz az új szervezetben. Egy tag, egy szavazat elven működik majd a kamarai döntéshozatal, tagdíjat pedig csak azoknak kell fizetniük, akik bruttó 100 millió forintot meghaladó árbevételt értek el. Így 100-300 millió forint között a bruttó árbevétel 1 ezrelékét kell fizetni, míg 300 millió forint és egymilliárd forint között 1,5 ezreléke lesz a tagdíj a bruttó árbevételnek. Az egymilliárd forint feletti bruttó árbevétellel rendelkező vállalkozások pedig 2 ezrelékét fizetik bruttó árbevételüknek. 

Az agrárkamara működésére szánt forrás a tagdíjakból, az állami feladatok átvállalása után kapott állami támogatásból, továbbá a szolgáltatási díjak árbevételéből adódik össze. Ángyán József úgy becsülte, hogy a kamarai tagdíj akár 3-4 milliárd forint is lehet. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az agrárkamarának szolgáltatásaival  több százezer ember igényeit kell kielégítenie.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter azt közölte, hogy a társadalmi vitára bocsátott törvénytervezetet a tervezetbe beépíthető véleményekkel kiegészítve az Országgyűlés várhatóan még a nyári szünet előtt elfogadhatja. A miniszter szerint a már létező különböző szakmai és civil szervezetek, valamint érdekképviseletek működésére az agrárkamarai törvény elfogadását követően is szükség lesz.