Az EB-nek tetszik a Széll Kálmán-terv, de részleteket várnak
Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi felelőse szerint az Európai Bizottság azt várja, hogy a kormány az Európai Uniónak április közepén benyújtandó konvergenciaprogramban további részletekkel fog szolgálni.
Üdvözölte Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi felelőse hétfőn, hogy "Magyarország új stratégiát indít az államháztartás megszilárdítására és a foglalkoztatás növelésére".
A finn biztos ezt abban a közleményben szögezte le, amelyben bejelentette, hogy a bizottság tisztviselői – szoros együttműködésben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségével – a múlt héten, április 4. és 8. között Magyarországra látogattak, hogy előkészítsék a bizottság tavaszi előrejelzését, és áttekintsék a legfrissebb fejleményeket és szakpolitikai kezdeményezéseket. "A bizottság és az IMF felhatalmazással rendelkezik, hogy a Magyarországnak nyújtott fizetésimérleg-támogatás 2010. novemberi lejárta után is folytassa az ország makrogazdasági felügyeletét" - áll a szövegben.
A közlemény szerint a küldöttség üdvözölte, hogy a kormány a Széll Kálmán Tervben az államháztartás fenntarthatóságának javítására irányuló strukturális intézkedéseket is bejelentett. A bizottság azt várja, hogy a kormány az Európai Uniónak április közepén benyújtandó konvergenciaprogramban további részletekkel fog szolgálni. Ennek alapján "fog elkészülni az arról szóló értékelés, hogy mindez elegendő-e a következő években a költségvetési hiánynak a GDP (bruttó hazai termék) 3 százaléka alatt tartásához" - áll a közleményben.
Rehn úgy fogalmazott: "Most azt lesz szükséges biztosítani, hogy a kiigazítási erőfeszítések kellően kiterjedtek legyenek, jelentős részükre minél hamarabb sor kerüljön, illetve konkrét intézkedések kísérjék őket, amivel a túlzott hiány fenntartható módon korrigálható lesz. Megbízom a magyar hatóságokban, hogy további kiigazító intézkedésekre is készen állnak, amennyiben ez eddig nem történt volna meg. Ezen kívül gondosan ügyelni kell rá, hogy a hazai és a nemzetközi befektetőknek egyaránt stabil és hiteles környezetet lehessen biztosítani."
A bizottság és az IMF missziója a közlemény szerint áttekintette a gazdasági helyzetet, és üdvözölte, hogy a vártnál erősebb, 1,2 százalékos tavalyi bővülés után idén várhatóan nagyjából a duplájára emelkedik a GDP növekedési üteme. "A hazai kereslet pozitívan fog hozzájárulni a növekedéshez, miközben a nettó export növekszik, a munkanélküliség pedig várhatóan csökkenni kezd. A folyó fizetési mérleg továbbra is többletet fog mutatni, bár ennek mértéke a növekedés beindulásával némileg csökkenhet. A törékeny világpiaci helyzet, valamint a Magyarország számára a következő években kihívást jelentő külső finanszírozási igény miatt fontos szerepet fog játszani az elővigyázatos fiskális politika, a stabil és hiteles befektetői környezet, illetve az óvatos adósságfinanszírozási politika" - áll a szövegben.
A küldöttség eszerint "üdvözölte a Széll Kálmán terv keretei között a kiadási oldalon bevezetni tervezett strukturális intézkedéseket, többek között a szociális és nyugdíjkiadásokra vonatkozókat, illetve az önkormányzatoknál és a közlekedési ágazatban tervezett megtakarításokat is".
"Az elkövetkező hetekben bejelentésre váró konkrét intézkedések alapján a bizottság a 2011. május 13-án napvilágra kerülő tavaszi előrejelzés keretében fogja értékelni a tervnek az idén és a következő években az államháztartási hiányra gyakorolt hatását. A tervet tovább fogják értékelni a konvergenciaprogram és a túlzotthiány-eljárás felmérése során. Figyelembe véve, hogy a múltban gyakran előfordultak kiadástúllépések a közlekedési és az önkormányzati szektorban, a küldöttség üdvözölte az e területek rendezése iránti elkötelezettséget, és hangsúlyozta a konkrét szerkezetátalakítási tervek jelentőségét" - adta értésre az uniós végrehajtó testület.
A pénzügyi szektorban és más ágazatokban tavaly bevezetett, "jelentős rendkívüli ágazati adók segíteni fognak a rövid távú költségvetési vállalások teljesítésében" - álla közleményben. A bizottság azonban "megismétli, hogy ezek az adók jelenlegi formájukban nem támogatják a befektetési klímát és a növekedést az országban".
A közlemény hozzátette még, hogy "a háztartási és a vállalati szektorban – a kilábalás ellenére – egyaránt visszafogott a hitelezés dinamikája. A bizottság kiemeli annak szükségességét, hogy a külföldi valutában eladósodottakat támogató programok korlátozott hatással legyen az államháztartásra, és üdvözli azt a bejelentést, amely szerint a magyar hatóságok ebben az ügyben konzultálni fognak a bizottsággal. Az ilyen előzetes konzultációk az uniós jog megsértésének megelőzésében is segítenek."
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.