A Volvo terve logikus lépés a korábban a Ford, most pedig a kínaiak birtokában lévő, szervezeti önállóságát azonban megőrző vállalat részéről, ugyanakkor része az egész iparág versenyfutásának, amelynek célja részesedést szerezni a robbanásszerűen bővülő kínai piacban. Ma már a General Motors is több autót ad el Kínában, mint az Egyesült Államokban, a német Mercedes pedig új motorgyárat készül építeni a világ legnépesebb országában. Mindez azonban azokat az aggodalmakat is táplálja, hogy az autógyártó cégek talán túl sokat fektetnek be Kínában és ezzel olyan autóbuborékot táplálhatnak, amelynek esetleges kipukkadása őket is gyorsan tönkreteheti.

A KPMG nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég által januárban megkérdezett autóipari vezetők fele annak a véleményének adott hangot, hogy öt éven belül Kínában túl sok autógyár lesz. A Bain and Co tanácsadó társaság pedig úgy becsüli, 2015-re Kína képessé válhat évi 40 millió gépkocsi előállítására, ami 35 százalékkal több lenne, mint amennyit saját piacán értékesíthet.

Ám az ilyen jóslatok nem riasztják el az autógyártókat. Hiszen a növekvő kínai kereslet ugyanakkor fontos szerepet játszott a Daimler, a BMW és a Volkswagen esetében 2009-ben, részben ellensúlyozta az európai és az Egyesült Államok-beli forgalmuk visszaesését. Ma a kínai piac hozzájárul ahhoz, hogy a német cégek rekordprofitra tegyenek szert és vezető tényezője a német gazdaság talpraállásának.

Kína növekvő súlyát mutatja, hogy ma már a BMW, a Mercedes és a Volkswagen Audi egysége is a kínai igényekhez igazítja egyes modelljeit, megnyújtva középméretű autóit.