A tájékoztatót, amelyet a minisztérium az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési Bizottságának állított össze, a testület hétfői ülésén tudomásul vette. A minisztérium azt is megjegyzi: az esetleges módosítási szabályokat úgy kell bevezetni, hogy az a tervezett bevételi célokat ne érintse.

Emlékeztetnek rá: az egyes ágazatokat terhelő különadó uniós joggal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban három eljárás indult. Az elsőt, a telekommunikációs szektorral kapcsolatos, úgynevezett pilot eljárást a bizottság lezárta, a magyar kormány álláspontját ennek keretében nem fogadta el. Döntés még nem született arról, hogy indul-e Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás, vagy sem. A tavaly október 22-én indult eljárásban az Európai Bizottság egyebek között azt állapította meg, hogy a különadó bevezetése előtt egyeztetni kellett volna az adózóként érdekelt telekommunikációs szolgáltatókkal. E nélkül ugyanis érvényesen ilyen jellegű - a távközlési szektort terhelő közteher - nem működtethető. 

A magyar kormány szerint ugyanakkor a bizottság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a telekommunikációs szektor szolgáltatóira kivetett anyagi teher a távközlési irányelv hatálya alá tartozó igazgatási szolgáltatási díj lenne. Ezzel szemben a magyar álláspont szerint a különadó, amely a gazdaság több szektorát is érinti, közvetlen jellegű adó, amely uniós szabályozásának szerződéses alapja eltér az irányelvétől. A közvetlen adókra ugyanis nem vonatkozik közösségi norma - fejti ki a tárca. A magyar kormány meglátása szerint, ha az ágazati különadó sértené a hivatkozott irányelvet, akkor abból az következne, hogy a távközlési ágazatot semmilyen közteher nem terhelhetné. Erre vonatkozó részletes álláspontját a kormány az esetlegesen meginduló kötelezettségszegési eljárás egyes fázisaiban fejti majd ki - áll a dokumentumban. 

A tavaly december 2-án kelt levelében a Bizottság Verseny Főigazgatósága egy hozzá beérkezett panaszt juttatott el a magyar kormányhoz. Ebben sérelmezik az ágazati különadó kiskereskedelmi tevékenységet érintő rendelkezéseit, mivel azokat diszkriminatívnak tartják. Kifejtik: a külföldi tulajdonban álló integrált kereskedelmi áruházláncoknak a magyar tulajdonban álló franchise rendszer keretein belül működő adóalanyokhoz képest magasabb adófizetési kötelezettsége áll elő.

A magyar kormány álláspontja szerint azonban a szabályozás az uniós joggal teljes mértékben összeegyeztethető, nem diszkriminatív, tekintve, hogy az adóalanyok között honosságuk, illetve szerkezeti felépítésük szerint nem tesz különbséget. A különbség mindössze az, hogy a magasabb árbevételű adóalanynak progresszívebb módon több az adója. Ez azonban azzal igazolható, hogy a nagyobb árbevétel nagyobb piaci befolyásra, alacsonyabb fajlagos költségekre, magasabb jövedelmezőségre, ekként sokkal erőteljesebb adóteher-viselési képességre utal - írja az NGM. A magyar álláspontot kifejtő válaszlevelet a magyar kormány 2011. január 31-én megküldte a Bizottság Verseny Főigazgatósága számára. Erre az anyagra a Bizottság részéről még nem érkezett reakció - írja az NGM.

A harmadik eljárás az Európai Bizottság Adó Főigazgatósága megkeresésére indult. A Bizottság az ügyet feltehetően a Verseny Főigazgatóság által már megküldött, előző pontban említett panasz alapján indította meg. Levelében a Bizottság konkrét kérdéseket tett fel az ágazati különadó bevezetésének körülményeiről. A válasz kidolgozása jelenleg folyamatban van, Magyarország 2011. március 17-éig köteles álláspontjáról tájékoztatni a Bizottságot. A tárca álláspontja szerint a megkeresésben említett diszkriminációs "vádak" az előző pontban említettekhez hasonlóan ez esetben is jól cáfolhatók - áll a tájékoztatóban.