Nem vált be a cselédadó
Az októberben bevezetett, cselédadó néven elhíresült adórendszeren kívüli kereset nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket - írja a csütörtöki Napi gazdaság.
Legalábbis aligha tekinthető sikernek, hogy januárban mindössze háromszáz háztartási munkát végző alkalmazott került a rendszerbe. A szabályozás szerint a házi munkából élőknek nem kell adót fizetniük keresetük után, ha a munkaadójuk bejelenti őket és befizet utánuk havonta ezer forint regisztrációs díjat.
Az adatok szerint mindössze háromszázezer forint folyt be ezen a címen a költségvetésbe januárban, az októberi bevezetés óta pedig összesen 1,1 millió forint bevétel származott cselédadóból, havonta átlagosan kevesebb mint 300 ezer forint.
A rendszer bírálói arra hívták fel a figyelmet, hogy komoly hátrány is érheti azt, aki így vállal munkát. Az ilyen tevékenység - mivel sem adó, sem járulék nem terheli - semmilyen jogosultsággal nem jár. Nem keletkeztet ugyanis biztosítotti jogviszonyt, azaz egészségügyi ellátást nem kap az érintett és a nyugdíj-megállapítás során sem lehet ezt az időt figyelembe venni. Az egészségügyi ellátáshoz nem kell sok, mindössze az egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetni, havi 5100 forintot - hívja fel a figyelmet a lap.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.