2011. február. 22. 11:40 MTI Utolsó frissítés: 2011. február. 22. 13:24 Gazdaság

MSZP: a kormány a svéd nyugdíjmodell bevezetésére készül

Az MSZP szerint a kormány a svéd nyugdíjmodell bevezetését készíti elő, aminek magyarországi alkalmazása - a nyugdíjkassza hiánya miatt - az ellátások mintegy 20 százalékos csökkenésével járna.

Kiss Péter, a szocialisták társadalompolitikai kabinetvezetője kedden sajtótájékoztatón kifejtette: a kormány decemberben határozatot hozott arról, hogy a nyugdíjakat csak az erre a célra befizetett járulékokból fedezik, az Országgyűlés pedig hétfőn egy módosító indítvány elfogadásával meghozta a társadalombiztosítási egyéni számlák bevezetéséhez szükséges döntést. Mint mondta: ezzel a svéd nyugdíjmodell bevezetésének két legfontosabb feltételét megteremtették.
   
Az MSZP-s képviselő kijelentette: a névleges egyéni számlán alapuló, a nyugdíjkifizetéseket a mindenkori járulékokból finanszírozó svéd modell alkalmazása jelenleg az ellátások mintegy 20 százalékos csökkenésével járna, és veszélybe sodorná az időskori biztonságot. Hozzátette: a nyugdíjkassza 550-600 milliárdos hiányát egy-két évig kompenzálhatják a korábbi magán-nyugdíjpénztári befizetésekből, ezután azonban az ellátások nagy mértékben csökkeni fognak a svéd modell bevezetése esetén.
   
A svéd nyugdíjmodell hátrányaként említette Kiss Péter, hogy az a jelenleginél lényegesen alacsonyabb kezdőnyugdíjakat biztosít, és azt is, hogy mivel a befizetett járulékok mértéke nem garantálható, az ellátás biztonsága veszélybe kerül. Beszélt arról is, hogy a névleges egyéni számlás rendszerben nincs özvegyi nyugdíj, a nyugdíjba vonulást megelőzően bekövetkező halál esetén a befizetett járulék elveszik, a nyugdíjak pedig adókötelesek.
   
A svéd modell a társadalom tehetős egyharmadának kedvez, csak 70 éves kor felett biztosít alapnyugdíjat, nem veszi figyelembe a társadalmi szolidaritást, és a leginkább rászorulókról lemond - összegzett.
   
Kiss Péter úgy értékelte, hogy a svéd nyugdíjmodell bevezetését azokban az országokban érdemes megfontolni, ahol magas a foglalkoztatás, az aktív korúak nagy többsége dolgozik és járulékot fizet, fiatal a társadalom és a többlete van a nyugdíjkasszának. Magyarországon azonban e feltételek egyike sem adott - tette hozzá.
   
Kérdésre válaszolva szólt arról is: az MSZP változatlanul bízik abban, hogy az Alkotmánybíróság alkotmánysértőnek találja a magán-nyugdíjpénztári tagok megfosztását állami nyugdíjjogosultságuktól. Ha azonban ez nem történne meg, az MSZP, amint lehetősége lesz, visszaadja azt számukra - erősítette meg. Kitért arra is, hogy a szocialisták továbbra is a többpilléres nyugdíjrendszert tartják megfelelőnek.

* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?

A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.

zöldhasú
Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.