A TASZ közleményében az áll, hogy normális esetben társadalmi vita folyik a beruházás szükségességéről, feltételeiről, környezetvédelmi kockázatairól. A paksi atomerőmű és a tulajdonos Magyar Villamos Művek Zrt. az úgy nevezett Teller-projekt keretében kezdte meg a bővítés megalapozását. Az Energia Klub Egyesület ennek az összköltségét és a projekt keretében kötött szerződéseket szerette volna megismerni, ezért pert indított a TASZ segítségével.

Dr. Csullag Józsefné bírósági szóvivő az MTI kérdésére megerősítette, hogy hétfőn a Szekszárdi Városi Bíróság „első fokú ítéletében, nem jogerősen, érdemben” elutasította az Energia Klub keresetét, mert „…kellő alappal nem lehet megállapítani, hogy állami vagyonnal gazdálkodó szerv lenne az alperesi társaság…”, illetve „…az atomenergiáról szóló törvény nem írja elő kötelezettségeként az alperesnek, hogy közfeladatként lássa el a tevékenységét…” Hozzátette, hogy így, az egyébként döntés előkészítő adatnak minősülő információk nem adhatók ki a felperes számára. Hozzáfűzte: hétfőn szóbeli indoklás történt; a döntés ellen a Tolna Megyei Bíróságnál fellebbezéssel lehet élni. 

A bíróság döntését a Paksi Atomerőmű Zrt. nem kívánta kommentálni.

Baltay Levente, a TASZ ügyvédje, aki a felperes jogi képviseletét látja el, azt mondta, minden bizonnyal fellebbeznek, hiszen abszurdnak tartják, hogy a Szekszárdi Bíróság szerint az atomerőmű nem lát el közfeladatot. „Egy közpénzből finanszírozott, állami tulajdonú erőmű bővítésével kapcsolatos üzleti adatok alapvetően mindenki számára megismerhetőek. Különösen indokolt a nyilvánosság egy olyan volumenű beruházáskor, mint amilyet Pakson terveznek. Ha a paksi atomerőmű nem közfeladatot ellátó gazdasági társaság, akkor nyugodtan kimondhatjuk, hogy egyetlen közfeladatot ellátó állami cég sem létezik. A bíróság jogértelmezése teljes mértékben elveszi az állampolgároktól a közvagyonnal gazdálkodó vállalatok feletti ellenőrzés jogát.” – hangoztatta Baltay Levente.

Véleménye szerint az ítélet több szempontból is téves. Egyrészt a paksi atomerőmű állami vagyonnal gazdálkodó gazdasági társaság, és mint ilyen, köteles lenne nyilvánosságra hozni e vagyon megterhelésével kapcsolatos adatokat. Mint egyetlen atomenergiát termelő erőmű, a paksi atomerőmű tevékenységét az atomenergiáról szóló törvény szigorúan szabályozza. Ez a tény szintén a közfeladat ellátását igazolja. Meglepő továbbá, hogy a bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a bővítéshez az Országgyűlés előzetes jóváhagyása szükséges, jegyezte meg. Magáncégek – vagyis nem közfeladatot ellátó vállalatok – beruházásaihoz jellemzően nem szükséges a Parlament döntése.

Az Energia Klub a TASZ segítségével 2010 novemberében nyújtotta be keresetét a Szekszárdi Városi Bíróságon, annak érdekében, hogy megismerhesse a Teller-projekt adatait. Az egyesület még a bővítésről szóló 2009-es parlamenti döntés előtt kérte a Teller-projekt egyes adatait - elsősorban a költségekre vonatkozó információkat, illetve a projekt keretében kötött szerződéseket - azon a címen, hogy ezek közérdekű információnak minősülnek. 

Az Országgyűlés 2008. március 30-án döntött arról, hogy előzetes, elvi hozzájárulást ad a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez. A mostani elképzelések szerint két, egyenként ezer megawatt kapacitású blokkot létesíthetnek Pakson, ahol jelenleg négy, egyenként 500 megawatt teljesítményű blokk üzemel. Napirenden van ezek élettartamának 20 évvel történő meghosszabbítása, így az egyes blokk 2032-ig, a négyes pedig 2037-ig termelhet áramot. A Paksi Atomerőmű Zrt. tavaly a hazai villamos-energiatermelés 42 százalékát adta.