Csaba László az inflációról: a bérből vagy nyugdíjból élők biztosan megszívják
A Magyar Televízió reggeli műsorában nyilatkozó közgazdász szerint bizonytalan környezetben, növekvő inflációs várakozások és olajárak mellett nem lehet az árstabilitást másképp biztosítani, mint ahogyan a jegybank tette hétfői kamatemelésével. Csaba László szerint amit eddig a kormány új csomagjából kiszivárogtattak, az inkább költségvetési kiigazításnak, semmint gazdaságélénkítésnek tűnik.
Indokoltnak tartja a jegybank hétfői kamatemelését Csaba László. A közgazdász a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában azt mondta: az infláció magasabb szinten ragadt be, mint az a bizonyos 3 százalékos középtávú célkitűzés. Bizonytalan környezetben, növekvő inflációs várakozások és olajárak mellett nem lehet az árstabilitást másképp biztosítani, mint ahogyan a jegybank tette a kamatemeléssel. Az infláció a szegények adója, azzal óvatosan kell bánni – tette hozzá.
A kormány és a jegybank között Németországban, Amerikában, mindenhol üzengetés folyik, s az baj ugyan, ha nagyon erős hangot ütnek meg, de az önmagában nem az, hogy ellentétes célokat követnek, mert ezáltal jön létre az egyensúly – szögezte le Csaba László.
Nem gondolnám, hogy magasabb inflációval magasabb gazdasági növekedést lehetne elérni, erre a világon sehol nincs példa – jelentette ki a közgazdász. Ha valaki tud ilyet, annak fizetek egy üveg francia konyakot – mondta. Hozzáfűzte: legfeljebb az fordulhat elő, hogy ha tartósan sikerül biztosítani az árstabilitást, akkor tartós maradhat a gazdasági növekedés. Fél évre-egy évre igaz csak, hogy a magasabb infláció több adóbevételt jelent. A következő évben mindenki utánaemel. Ezt pedig a társadalom nagyobb része, azok, akik bérből, illetve nyugdíjból élnek, biztosan megszívják – érvelt Csaba László.
Jelenleg a 2008-as stagnáló év szintjét éri el a gazdaság, de értékelni kell, hogy a növekedés megindult, óvatosan kell a várakozásokkal bánni, elsősorban a gazdasági környezet átláthatóvá tételével, az árstabilitással, fegyelmezett pénzgazdálkodással lehetne a befektetők bizalmát erősíteni – hívta fel a figyelmet a szakember. Kiemelte: elindult egy enyhe befektetői hullám Magyarországon, mind a belső, mind a nemzetközi beruházások, ezeket kellene tovább erősíteni, és akkor tartós növekedési pályára tudnánk állni, ami az évtized második felére felzárkózást biztosíthatna az Európai Unióhoz.
Beszélt arról is, hogy szerinte amit eddig a kormány új csomagjából kiszivárogtattak, az inkább költségvetési kiigazításnak, semmint gazdaságélénkítésnek tűnik. Nem gondolom, hogy az ide-odatologatástól a költségvetésben a gazdaság megindul – hangoztatta.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.