Orbán: meg kell védeni az eurót!
Első számú európai érdeknek nevezte Orbán Viktor miniszterelnök az euró megvédését és megerősítését pénteki, José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján Budapesten. A magyar kormányfő szerint ki kell végre mondani, a következő 15-20 évben nem élhetünk úgy, ahogy eddig, rugalmasabb munkaerőpiac, nagyobb termelékenység, hatékonyság nélkül nem leszünk versenyképesek az új versenytársakkal, a feltörekvő régiókkal.
Orbán Viktor szerint az elnökség átvételét megelőző konzultációknak köszönhetően jó esély van arra, hogy politikai és szakmai értelemben sikeres lesz a magyar elnökség. Annak tartalmi kérdéseiről szólva a miniszterelnök kiemelte, hogy az erőfeszítések főleg gazdasági kérdésekre összpontosulnak majd. Magyarország nem tagja, de szándékozik csatlakozni az eurózónához - hangsúlyozta, hozzátéve: Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek úgy gondolják, hogy az euró az európai integráció legfontosabb eszköze ebben a pillanatban és annak megvédése és megerősítése első számú európai érdek.
Ezért a magyar elnökség csak akkor lesz sikeresnek tekinthető, ha az előttünk álló fél évben megtörténik a Lisszaboni Szerződés módosítása, és ha elfogadjuk azt a hat jogszabályt, amelyek a válságkezelő mechanizmus felállításához és működtetéséhez szükségesek - mondta Orbán Viktor. A magyar elnökség csak akkor lesz sikeres - folytatta -, ha a gazdaságpolitikai koordináció sikeresen indul útjára tavasszal. Ha ezeket a lépéseket megtesszük, akkor júniusban az EU erősebb lesz, mint most januárban és az euró jobb állapotban lesz, mint amilyen állapotban most van - összegzett, a magyar elnökség egyik legfontosabb fokmérőjének nevezve ezt a kérdést.
A bővítésről, mint második kiemelt ügyről szólva Orbán Viktor azt mondta, személyes meggyőződése szerint az arról is szól, hogy az unió hogyan látja a jövőt, van-e önbizalma, elhiszi-e még magáról, hogy a földrajzi értelemben Európához tartozó teljes térséget, beleértve a Balkán még nem integrált részeit is, képes lesz befogadni. A bővítési optimizmus felélesztése és megerősítése fontos feladat Magyarország számára - rögzítette, hozzátéve: ezért a magyar elnökség Horvátország tagságát támogatja, a schengeni térség bővítését Romániával és Bulgáriával szintén fontos feladatnak tekinti, valamint világos perspektívát akarnak kínálni Szerbiának is a későbbi tagságot illetően.
A harmadik fontos kérdéskörnek az energia ügyét jelölte meg, jelezve: össze akarják kötni a szlovák-magyar gázvezetékeket; a távlati cél az első észak-déli energiahálózat a Balti-tengertől az Adriáig, azaz Lengyelországtól Horvátországig. Június végére az Európai Tanács által jóváhagyott romastratégiával is szeretnénk rendelkezni - folytatta Orbán Viktor.
A miniszterelnök azt mondta: az Európai Uniónak nemcsak érdekei vannak, lelke, érzékenysége is van, és "egyikünk sem lehet nyugodt" addig, amíg az unión belül rendelkezésre álló emberi erőforrásokat nem integrálták, és nem adták meg a lehetőséget minden európai polgárnak, köztük a romáknak is, hogy az integrált európai élet megbecsült szereplőivé váljanak. Ezt a célt kell szolgálnia a romastratégiának, amely Budapest reményei szerint a magyar elnökség alatt el is készül - fűzte hozzá.
Orbán Viktor kiemelte: az elnökség sikerességének feltétele az is, hogy arra a problémára, amelyet a legnagyobbként jelölnek meg az unió számára, nemzeti szinten sikeres választ kell adni. Tehát nem lehet sikeres a magyar elnökség akkor, ha miközben védeni akarjuk az eurót és fegyelmezett pénzpolitika mellett törünk lándzsát, aközben a magyar gazdaság és pénzügyek nincsenek rendben - mondta, rámutatva: ezért Magyarország kötelességének tekinti, hogy a saját államháztartását a lehető legnagyobb rendben tartsa és a pénzügyi fegyelemből példát mutasson. Ennek jegyében az idei költségvetés hiánya 3,8 százalékos, a 2011-es 3 százalékos lesz, és az idén az ország csökkenti az államadósságát - hívta fel a figyelmet.
Európa jó esélyekkel vág neki a következő fél évnek - értékelte Orbán Viktor. Mint mondta, szigorúan hangzik, de Magyarország már felismerte és valakinek előbb-utóbb ki kell mondania: a következő 15-20 évben nem élhetünk úgy, ahogyan eddig, ugyanis ha úgy akarunk élni, ha úgy akarjuk szervezni a gazdaságunkat, ahogyan eddig, akkor nem leszünk versenyképesek az új versenytársakkal, a feltörekvő régiókkal.
A miniszterelnök azt mondta: másképpen élni, mint a megelőző 20-30-40 évben, nagyon komoly feladat egy civilizáció számára, az európai civilizáció számára is, a magyarok számára is. Sokkal rugalmasabb munkaerőpiacra, sokkal nagyobb termelékenységre, hatékonyságra lesz szükség a jövőben, ha Európa versenyképes akar maradni. "Optimista vagyok, mert szerintem Európa erre képes" - tette hozzá.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.