A fogyasztásban megjelenő enyhe növekedés, mely a munkapiacon 2010 eleje óta megfigyelt fordulat, valamint a háztartások javuló várakozásainak az eredménye, jövőre tovább gyorsulhat. A korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a lakossági várakozások a választások idején jelentősen megemelkednek, majd ezt követően érdemben visszaesnek. Idén ezzel szemben nem következett be a bizalmi indexek korrekciója, sőt a háztartások jövőbeli kilátásai némileg tovább javultak az elmúlt negyedévben. A jövő évi adóváltozások 300-350 milliárd forintot hagynak nettó értelemben a háztartásoknál, és bár a jövedelemtöbblet a magas jövedelmű és alacsonyabb fogyasztási rátával rendelkező háztartásoknál keletkezik, ez a hatás tovább javíthatja a fogyasztásra adott korábbi előrejelzésünket.

A beruházási aktivitás viszont a harmadik negyedévben tovább zsugorodott. A jövő évi adóváltozások miatt a vállalati szektor adóterhelése összességében emelkedik, valamint az egyes ágazatokra kirótt különadók érdemben rontják a befektetési klímát. További kockázatot jelent, hogy a vállalati hitelezésben egyelőre nem látszik fordulat, ráadásul a bankok hitelkínálatát a szektorra kivetett extra adó is visszafogja. Felfelé módosítja ugyanakkor a beruházási előrejelzésünket az elmúlt negyedévben bejelentett, a közeljövőben megvalósuló autóipari beruházások nagy volumene.

A külső kereslet továbbra is jelentős támaszt nyújt a hazai növekedésnek, azonban mind az export, mint az import éves növekedési rátájának a mérséklődésére számítunk az elkövetkező bő egy évben. A termelési oldalon továbbra is domináns az exportorientált feldolgozóipar növekedése, emellett azonban a belső kereslet bővülésével összhangban a szolgáltatások hozzáadott értéke is kismértékű növekedést tudott felmutatni a harmadik negyedévben. A növekedési várakozásainkat így felfelé módosítottuk és előrejelzésünk szerint idén 1,1 jövőre pedig 3,3 százalékos GDP-növekedésre számítunk.

A magyar munkaerőpiacon folytatódtak az előző negyedévben kibontakozó javuló tendenciák. A foglalkoztatottak száma bővült, az aktívak száma rég nem látott magasságokban jár és a munkanélküliek száma is csökkent. Emellett a bérek dinamikája a laza munkaerő-piaci kondíciók miatt csökkent, azonban a mérséklődésben a kevésbé képzett, alacsony bérrel rendelkező munkavállalók arányának emelkedéséből fakadó torzító hatás is számottevő. Figyelmeztető jel ugyanakkor, hogy folyamatosan emelkedik a 12 hónapja, vagy annál régebb óta munkát keresők száma és aránya, ami magas munkanélküliségi ráta beragadását eredményezheti.

Az inflációs folyamatok továbbra sem konzisztensek a jegybank három százalékos céljával. A mezőgazdasági termelői árak sokkja érdemben megemeli a feldolgozatlan élelmiszerek árindexét, majd a hatás lassan a maginflációba is begyűrűzik. Mindezt egyre kevésbé tudja ellensúlyozni a szűkülő kibocsátási rés, ezért a jegybank novemberben az alapkamat 25 bázispontos megemelésére kényszerült. A szigorítás az áremelkedés ütemével, illetve a hazai kockázati megítélés relatív romlásával is indokolható. Ez utóbbi tényezőt mérő hazai CDS-felár a középtávú fiskális kockázatok miatt elszakadt a többi régiós ország, illetve a hazánkkal azonos kockázati besorolással rendelkező gazdaságok hasonló mutatójától. Előrejelzésünk szerint jövőre tovább folytatódik a kamatemelési ciklus és 2011 végére az irányadó ráta 6,25 százalékra emelkedik.

Az idei költségvetés alakulása eltér a tervezett pályától. Az adóbevételek jelentős felültervezését új adókkal és a magán-nyugdíjpénztári járulékok átirányításával kompenzálta a kormány. Prognózisunk szerint a központi kormányzat kiadásai a zárolások ellenére is meghaladhatják a tervezett szintet, részben a strukturális átalakítások elmaradása miatt. Bár prognózisunk alapján az önkormányzati szektor hiánya is nagyobb lesz a vártnál, a jelentős tartalék és az egyéb bevételek képesek mindezt ellensúlyozni, így előrejelzésünk szerint 3,7 százalék lesz a GDP-arányos államháztartási deficit.

A 2011-es költségvetés kiadási és bevételi oldalának GDP-arányos nagysága nem változik az idei évhez képest. A kiadási tételek többsége az infláció mértékével növekszik, az eddigieknél többet csak a gazdasági funkciókra készül költeni a kormány, elsősorban uniós forrásokból. A kiadási tételek reálértének megtartását, a hiány közel 1 százalékpontos csökkentését, valamint a jelentős jövedelemadó-csökkentést a magán-nyugdíjpénztári vagyon egyhatodának felhasználásából, a magán-nyugdíjpénztári járulékok átirányításából és a növekedésből fakadó adótöbbletből finanszírozza a kormány. Prognózisunk szerint tartható a jövőre tervezett, GDP-arányosan 2,9 százalékos államháztartási hiány.

A fiskális politika szempontjából középtávon jelentős kockázatot jelenthet, hogy átmeneti bevételekből, illetve a magán-nyugdíjpénztári felhalmozott vagyonból finanszíroz a kormány egyenlegrontó intézkedéseket. Az adócsökkentés és az adórendszer egyszerűsítése dinamizálhatja a gazdaságot, a válságadók, és a kiszámíthatóság csökkenése ugyanakkor rontja az üzleti környezetet. A középtávú fiskális kockázatok kezelésére meglátásunk szerint a legmegfelelőbb megoldás a régóta tervezett strukturális átalakítások megvalósítása lenne. Ha ehhez 2011 elején hozzákezd a kormány, akkor közép- és hosszú távon is egyensúlyba hozható a költségvetés.