GfK: a csopaki polgárok a leggazdagabbak, Tiszabőn van a legnagyobb szegénység
A GfK Hungária idén újra elkészítette Magyarország általános vásárlóerő-térképét, amely szerint a legtehetősebb Csopak lakossága, míg a legkevesebb elkölthető jövedeleme a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszabő lakóinak van. A megyék rangsorában Budapesté a legnagyobb egy főre jutó általános vásárlóerő, a sereghajtó továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.
A GfK Hungária idén hetedik alkalommal készítette el Magyarország általános vásárlóerő-térképét. Az Általános Vásárlóerő Index tanulmány 2010. évi adatai szerint az 1000 lakosnál nagyobb települések rangsorában a balatoni Csopak (általános vásárlóerő index: 136,8) áll az első helyen, Telki (általános vásárlóerő index: 135,6) és Budaörs (általános vásárlóerő index: 134,5) előtt. A tavalyi első helyezett Budaörs idén a harmadik helyre szorult, miután a 2006 után újra az ötös toplistában helyet foglaló Telki is megelőzte.
A legtehetősebb települések
|
A legnagyobb nehézséggel küzdő öt településből kettő (Vilmány és Szendrőlád) továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, azonban a tavalyi két Jász-Nagykun-Szolnok megyei település közül már csak egy (Tiszabő) szerepel a legszegényebbek között, miután a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kántorjánosi bekerült az öt legkedvezőtlenebb helyzetben lévő település közé. Közülük is a legnehezebb helyzetben tavalyhoz hasonlóan Tiszabő van, ahol az egy főre jutó általános vásárlóerő az országos átlagnak mindösszesen 41,6 százaléka.
A legszegényebb települések
Forrás: GfK Hungária, Általános Vásárlóerő Index tanulmány, 2010 |
„A tavaly bemutatott GfK Kiskereskedelmi Vásárlóerő rangsorban elfoglalt első helyezését megőrizte Csopak, és immár az általános, tehát az összes elkölthető jövedelem szerint is a legmódosabb településnek minősül. Hasonló a helyzet a lista végén is, azaz 2010-ben is Tiszabő a legszegényebb település összességében” – mondta el Kui János, a GfK Hungária kereskedelemkutatás szektorának menedzsere.
Míg a listavezető település (Csopak) közel negyven százalékkal szárnyalja túl az országos átlagot, addig a legszegényebb (Tiszabő) alig haladja meg az országos átlag 40 százalékát.
A magyarországi megyék és a főváros általános vásárlóerő sorrendje
|
A megyék rangsorában – Budapestet is ide értve – az első két hely szilárdnak tűnik: a főváros továbbra is mintegy 33 százalékkal az országos átlag felett teljesít és a második helyen 2009 óta tartja magát Fejér megye (általános vásárlóerő index: 109 százalék). Az országos átlag fölötti vásárlóerőt tud még felmutatni Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Pest és Vas megye.
„Érdekes, hogy a korábbi években folyamatosan nőtt Budapest előnye a megyékhez képest, azonban ez a folyamat most megtörni látszik. Ugyanakkor jól mutatja a fejlődést az, hogy immár Fejér és Komárom-Esztergom megye is megelőzi Győr-Moson-Sopron megyét, amely pedig hosszú évekig a második helyen állt a főváros mögött” – jelezte Kui János.
A sereghajtó megye 2006 óta változatlanul Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (általános vásárlóerő index: 75,4 százalék), de az utolsók között található Békés (általános vásárlóerő index: 82,6 százalék) és Bács-Kiskun megye (általános vásárlóerő index: 84 százalék) is.
Bács-Kiskun megye folyamatos fejlődése a többi megyéhez képest most megtorpant, sőt, 2008 óta folyamatos visszaesésének lehetünk szemtanúi. Ezzel szemben Borsod-Abaúj-Zemplén megye ellenkező irányú utat járt be: egészen 2007-ig a sereghajtók között volt, azóta viszont 4 helyezést „javított”.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.