A k+f beruházások jelentős része a gyógyszeriparban valósul meg
A gyógyszeripar és az ott megvalósuló kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenység a magyar gazdaság kiemelt területe. Az évi 140 milliárd forintos ipari k+f ráfordítások csaknem 40 százaléka - 51 milliárd forint - gyógyszeripari fejlesztés - mondta Blaskó Gábor akadémikus, a Servier Gyógyszerkémiai Kutatóintézetének igazgatója pénteken Budapesten "Az egészség mint gazdasági érték" című konferencián.
A Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén Blaskó Gábor hangsúlyozta: az összes magyarországi k+f ráfordítás 18-20 százalékát adta a gyógyszeripar 2008-ban. Hozzátette: a magyar munkaerőpiacon szintén komoly és minőségi foglalkoztatók a gyógyszercégek, az iparágban foglalkoztatottak száma meghaladja a 13 ezret, közöttük 4800 felsőfokú végzettségű, ami egyedülállóan magas arány. Elmondta, a kutatás-fejlesztés fontosságát mutatja, hogy 2008-ban 12 gyógyszercég 855 intézményben finanszírozott kutatásokat Magyarországon.
Michel Eschenbrenner, a Servier Hungária vezérigazgatója kiemelte: Magyarország egyedi helyet foglal el Közép-Európában a gyógyszeriparban, amely a jövőben fontos katalizátora lehet a gazdasági növekedésnek. Hozzátette: a Servier az elmúlt években a nemzetközi szintet is jóval meghaladó mértékben fektetett be magyarországi kutatás-fejlesztésbe, ennek egyik eredménye a Servier Gyógyszerkémiai Kutatóintézet létrehozása Budapesten.
Christophe Gourlet, a sanofi-aventis/Chinoin vezérigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy olyan helyzetben, amikor a magyar emberek egészségi állapota az egyik legrosszabb az Európai Unióban, nem szabad kizárólag rövid távú, fiskális szemléletet alkalmazni. Szerinte a büdzsé korlátai mellett lehetőséget kell biztosítani a betegek számára a lehető legkorszerűbb terápia alkalmazására, amely hosszabb távon akár jelentős költségmegtakarítást is jelenthet az államnak például azzal, hogy szükségtelenné teszi a kórházi kezelést. Kiemelte, hogy a 2500 munkavállalót foglalkoztató sanofi-aventis/Chinoin minden évben magyarországi árbevételének több mint 20 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre.
A konferencián szó esett az Egészség Chartáról is, amelyet a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara tagjai 2008. szeptember 25-én írtak alá, s amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az egészség, mint gazdasági érték jelentőségére, illetve a különböző gazdasági szereplők felelősségére. Eddig közel 100 tagvállalat csatlakozott a kezdeményezéshez a charta aláírásával, a pénteki konferencián pedig további cégek írták alá a dokumentumot.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.