A három szerző által jegyzett cikk rámutat: a 2012. végéig érvényes rendkívüli adónem hátterében az államcsőd elleni harc áll. Orbán Viktor kormányfő már júliusban különadót vetett ki a bankszektorra. Ez az adó a GDP-hez viszonyítva a legmagasabb bankadó a világon.

A hét elején elfogadott válságadóval a kormány gyorsított eljárásban fölözi le a német konszernek nyereségének nagy részét - írta a Die Welt, amelynek munkatársai több, magyarországi érdekeltségű német cégnél is tudakozódtak az új adó kihatásairól.

A Deutsche Telekom AG hivatalosan nem kívánta kommentálni a kormány lépését, ám leányvállalatánál, a Magyar Telekomnál úgy vélik: az új adónem "negatívan befolyásolja mind a távközlési szektor, mind az ország versenyképességét. Egyes konszernek máris az Európai Bizottsághoz fordultak; kérdéses ugyanis, hogy a különadó bevezetésével Budapest nem sértett-e európai törvényeket.

A fogyasztók járnak pórul

A német nagykereskedelmi cégeket is fellármázta a válságadó: a Metro, a Rewe és a Lidl személyében ugyanis három nagy német szupermarket-lánc található Magyarország tíz legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi hálózata között. "A külföldi szolgáltatók egyértelmű diszkriminálásáról van szó, hiszen azt az üzleti forgalmat, amelytől hatályos az adó,  csak a külföldiek érik el" - így nyilatkozott a lapnak Kai Falk, a HDE kereskedelmi szövetség szóvivője. A láncok ráadásul attól tartanak, hogy az állami költségvetés megmentését célzó magyar lépés esetleg követőre találhat más kelet-európai kormányok körében is.

A Rewe kölni központjában megkérdőjelezik a különadóról elfogadott törvény értelmét. "Úgy véljük, hogy a magasabb adózás következtében fölfelé indulnak el az árak - fogalmazott a Rewe illetékese. - A (különadó) azon a téves föltételezésen alapul, hogy az élelmiszer-kereskedelem különösen magas haszonkulccsal dolgozik. E lépés valójában a magánfogyasztók rovására megy."

Az energiaszektorban a piacvezető E.ON-t érinti leginkább a magyar különadó kivetése. Az üzleti forgalom 1,05 százalékára rúgó új adónem azt jelenti, hogy az E.ON-nak mintegy évi 60 millió eurót kell befizetnie a budapesti államkasszába. A Die Welt érdeklődésére a konszern müncheni központjában elmondták: "még vizsgáljuk az adó kihatásának részleteit. Egyúttal azt is vizsgáljuk, milyen lehetőségek vannak jogi lépések megtételére nemzeti és európai síkon".