Londoni dilemmák a magyar kamatdöntés előtt
Emelni vagy nem emelni − ez a két lehetőség maradt az MNB kamatdöntő testülete számára a londoni City elemzői közösségének legfrissebb helyzetértékelései szerint, mivel a jelenlegi külső környezet, és az IMF-tárgyalások jövőjével kapcsolatos piaci bizonytalanság nem teszi lehetővé a kamatcsökkentést, a gyenge belső kereslet és az elenyészőben lévő inflációs nyomás ellenére sem.
A londoni felzárkózó piaci elemzők körében a magyar jegybank monetáris tanácsának jövő heti ülése előtt konszenzusos véleménnyé vált, hogy belátható időn belül további monetáris enyhítés nem várható. A jövő hétfői kamatdöntő üléstől ugyanakkor kamatemelést sem vár még senki, a további magyarországi jegybanki kamatpálya fő meghatározó tényezői között pedig elsősorban az októberi helyhatósági választások utáni kormányzati lépéseket említik az új londoni elemzések, mindenekelőtt azt, hogy folytatódnak-e valamilyen formában a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).
A TD Securities nevű vezető globális befektetési tanácsadó cég londoni elemző részlegének szakértői heti előrejelzésükben megerősítették azt a már korábban is hangoztatott véleményüket, hogy az IMF védőhálója nélkül kétségesnek tartják a magyar gazdaság teljes körű finanszírozhatóságát a piacról. Jóllehet Magyarország már tavaly szeptember óta nem hívott le pénzt az IMF-keretből, "nagy a különbség azonban a között, ha egy vészfinanszírozási lehetőséget nem használnak ugyan, de az szükség esetén hozzáférhető, vagy ha ez a keret nem áll többé rendelkezésre" − vélekednek a TD Securities citybeli szakértői.
A ház szerint a védőháló léte lehetővé tenné a kormány számára a "kényelmes piaci finanszírozást, méltányos áron". E "kényelmi eszköz" eltűnése esetén a finanszírozási költségek fenntarthatatlan szintre emelkedhetnek, vagy a finanszírozási források akár el apadhatnak − áll a cég friss elemzésében.
A TD Securities szerint a Fidesz-kormány igénybe vehetné az IMF új "elővigyázatossági hitelkeretét" (Precautionary Credit Line, PCL). Ezt olyan országok számára dolgozták ki, amelyek a rugalmas hitelkeret (FCL) feltételeit még nem teljesítik, ugyanakkor a készenléti megállapodás jóval szigorúbb feltételrendszere nélkül is elboldogulnak. Ezzel Magyarország levetné a teljes körű IMF-program "stigmáját", viszont ismét lenne alatta védőháló, ami tartós piaci támogatást jelentene a magyar befektetési termékeknek - vélik a TD Securities londoni elemzői.
Ezt az új IMF-lehetőséget más nagy londoni házak is ajánlották már Magyarországnak. A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének minapi értékelése szerint "a PCL éppen a tökételes megoldás lenne Magyarország számára". Magyarország ugyanis − jóllehet helyzete nem eléggé erőteljes ahhoz, hogy Lengyelországhoz hasonlóan jogosulttá váljék a rugalmas keret igénybevételére − "figyelemreméltó" gazdaságpolitikai intézkedéseket hajtott végre az elmúlt években, és költségvetési helyzete most sokkal jobb, mint korábban.
A Morgan Stanley az MNB jövő hétfői kamatdöntő ülése előtt Londonban kiadott új elemzésében is megerősítette ezt a véleményét. A ház szakértői hozzátették: Magyarország "jelentős támogatásban" részesülne, ha a "hatóságok meggondolnák magukat", és hajlandók lennének elfogadni az e hitelkerethez kapcsolódó feltételeket.
A Morgan Stanley londoni elemzői szerint ugyanakkor a kormányzati retorika hangvételében bekövetkezett változás − a vártnál jobb augusztusi inflációs adatokkal együtt − enyhítette a jegybanki kamatemelés lehetőségével kapcsolatos aggodalmakat. A cég szerint a magyar kormány nyilatkozatainak hangvétele "nagyon különbözik" a még alig néhány hete is használt, "meglehetősen konfrontatív" hangtól, és e változás egyértelmű célja a piaci szereplők megnyugtatása a jövőbeni költségvetési tervekkel kapcsolatban.
A Bank of America-Merrill Lynch (BoA-ML) londoni befektetési és gazdaságkutató részlegének elemzői azt emelik ki legújabb tanulmányukban, hogy jelentős különbségek vannak a mai helyzet és a 2008-ban végrehajtott vész-kamatemelés időszaka között. Annak idején a forint erőteljesen gyengülő pályán volt a jelentős finanszírozási nehézségek és a pénzügyi világválságból eredő bizonytalanságok miatt. Az akkori kormány már a megelőző két évben reformokat léptetett életbe, de komoly volt a kockázata az államháztartási hiánycél nagymértékű túllépésének, miután a gazdasági növekedés leállt, és a költségvetési strukturális reformok akkor még nem teljesedtek ki.
A forint az utóbbi időben is gyengült, de nem olyan mértékben, mint 2008-ban. Magyarország emellett fontos szerkezeti reformokat vezetett be, amelyek kikényszerítik a megfontolt középtávú költségvetés-kezelést − sorolják a BoA-ML elemzői.
A ház szerint a pénzügypolitikai szigorításnak egyébként is csak "elhanyagolható" hatása lenne a forintra egészen addig, amíg nem válnak egyértelműbbé a kormány gazdaságpolitikájának részletei. A kamatemelés ebben a helyzetben csak a növekedési aggodalmakat erősítené, az alapproblémák kezelése nélkül − vélekednek a Bank of America-Merrill Lynch londoni szakértői.
A cég − a svájcifrank-alapú hitelek lakossági törlesztési terheinek növekedésére utalva − megállapítja, hogy az MNB-től egyébként sem elvárható három cél - az infláció, az euró forintárfolyama, és a svájci frank forintárfolyama − egyidejű követése.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.