Várhegyi Éva kifejtette: amennyiben azt a magatartást tanúsítja a magyar kormány, amit vélhetően az elmúlt két hétben tanúsított és amiért félbeszakadtak a tárgyalások, hogy semmiben nem enged, akkor közép- és hosszú távon beláthatatlan negatív hatásokkal kell számolni. Amennyiben a kormány nem tud megállapodni, nem tudja megszerezni a magyar gazdaság szempontjából nagyon fontos két intézmény, az IMF és az Európai Bizottság egyetértését, akkor súlyos bizalomvesztéssel kell szembenéznie az országnak a pénzpiacokon. Ez az árfolyamban, a kamatokban, az ország besorolásában, a kockázati felárakban is érezhető lesz. "Azt a bizalmat, amelyet sikerült az elmúlt egy év alatt visszaszereznie az országnak, úgy látszik, most pár hét alatt sikerül eljátszani" - fogalmazott a kutató.

A felvetésre, miszerint Martonyi János külügyminiszter az IMF-fel folytatott tárgyalások megszakadása kapcsán emlékeztetett arra, hogy Romániával is megszakadtak a tárgyalások, aztán mégis sikerült befejezni őket, Várhegyi Éva elmondta: nagyon reméli, hogy megszületik majd a magyar megállapodás is, azt ugyanakkor nem érti, miért kell az ügyet bonyolítani. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az IMF által szorgalmazott megszorító intézkedések alternatívájaként említette a bankadót, amely mellett a kormány elkötelezett. Ennek kapcsán Várhegyi Éva emlékeztetett: a héten megszavazhatják a bankadóról benyújtott törvényjavaslatot, amelynek értelmében az idén és jövőre is 200-200 milliárd forintot fizet erre a bankszektor. Az a mértékű bankadó, amelyet Magyarországon bevezetni szándékozik a kormány, példa nélküli, ennek körülbelül a hetedét-tizedét szokták arányosan a banki mérlegfőösszegekre kivetni, ahol ezt az eszközt alkalmazzák.

Ami azonban fontosabb, azt éppen a Költségvetési Tanács elemzése mutatta ki, hogy majdnem fél százalékponttal veti vissza a gazdasági növekedést egy ilyen mértékű bankadó, miközben az adó nagy részét át fogják hárítani az ügyfelekre, a lakosságra. Tehát ez is megszorítás - hívta fel a figyelmet a kutató. A bankadó is megszorítás, a lakosság számára is, bevezetése esetén előrelátható negatív gazdasági hatása hosszabb távon tartósan lassítja a válságból való kilábalást. "Meglátásom szerint az IMF ezért van ellene ilyen mértékű bankadónak, a gazdasági válságból való kilábalás ugyanis nem csak a valamikori jobb életszínvonal feltétele, de az egyensúly helyreállításáé is" - fogalmazott Várhegyi Éva. A Pénzügykutató Zrt. kutatója felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett bankadó jó részére nem lenne szükség, ha a kormány nem tett volna több "lazító" intézkedést. Például a 10 százalékos kedvezményes társasági adókulcs 500 millió forintos bevételi határig történt kiterjesztése 50-70 milliárd forint bevételkiesést okoz az idén, és ennek dupláját jövőre - mondta a kutató.

Ugyanígy ha jövő évre nem tervezné be az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadót a kormány, akkor egyáltalán nem lenne szükség megszorításokra. Tehát egyszerűen nem érthető a kormány kommunikációja, hiszen maga is gerjeszti a hiányt, amelyet aztán a bankadóval be akar tömni, nem beszélve a 120 milliárd forint közszférából betervezett elvonásról - tette hozzá Várhegyi Éva.