Az ÉFOSZ megállapítja: az élelmiszeriparban a fizetőképes kereslethez képest drága alapanyagok árát csak korlátozottan lehet az árakban érvényesíteni, így az ágazat teljesítménye romlik, tartalékait feléli. Ezt mutatja a szakértők szerint, hogy a külföldi tőke részesedése az élelmiszeripar jegyzett tőkéjében 47 százalék körülire csökkent a 2000-es 63 százalékról.

Az iparágat elhagyó külföldi tőke helyére lépő hazai befektetők jellemzően nem saját erőből, s messze nem is a külföldi tőke mértékében tudták csak pótolni a tőkevesztést. Az élelmiszeripar jegyzett tőkéje folyamatosan csökken. Tavalyelőtt 256 milliárd forint volt - a múlt évről még nincs pontos adat -, szemben a 2004-es 338 milliárd forinttal, vagy a 2000-es 393 milliárd forinttal.

Szakágazati szinten az iparág tavalyi termelési és értékesítési trendjei jelentősen eltérőek. Különösen nagy volt a visszaesése a dohánytermékek és a sör gyártásában, de a húskészítménygyártás és a tartósítóipar termeléscsökkenése is meghaladta a 10 százalékot. A tejipar 4 százalékkal esett vissza. Bővült azonban a múlt évben a húsfeldolgozás, a növényolajgyártás és a malomipar.

A Magyar Nemzeti Bank által közölt adatok szerint az élelmiszeripar hitelállománya (382,2 milliárd forint) a mezőgazdaságénál (292,2 milliárd forint) közel 25 százalékkal magasabb. Az uniós csatlakozástól napjainkig a mezőgazdaság hitelállománya 6 százalékkal csökkent, az élelmiszeriparé 5 százalékkal tovább nőtt.  

Az élelmiszerláncon belüli ármozgásokat vizsgálva megállapítható, hogy 2009-ben a mezőgazdasági árak 9,5 százalékkal estek, az élelmiszeripar belföldi átadási árai 0,5 százalékkal, a fogyasztói árak pedig 4,4 százalékkal emelkedtek. Pontos adatok a múlt évről még nincsenek, de annyi bizonyos a szakértők szerint, hogy a 2008 után tavaly is negatív volt az élelmiszeripar adózott eredménye. A 2008-as 14 milliárd forintos veszteség 2009-ben nagyságrendileg megismétlődött - tartalmazza az összegzés.