Az elemzők kételkednek, a román üzleti szféra üdvözli a megszorításokat
A román üzleti szféra üdvözölte a bukaresti kormány megszorító intézkedéseit, amelyek értelmében 25 százalékkal csökkennek a közalkalmazotti bérek, valamint 15 százalékkal a nyugdíjak és a munkanélküli segély.
A Ziarul Financiar című gazdasági napilap szerint az üzletemberek üdvözölték a Traian Basescu román államfő által meghirdetett jövedelem-csökkentéseket tekintettel arra, hogy az alternatívát az áfa emelése jelentette volna.
Dan Sucu üzletember, a Mobexpert vállalat tulajdonosa szerint a kormány végre eldöntötte, hogy kiigazítja az elmúlt évek elhibázott politikáját a közszférában. Crinu Andanut, az Allianz Tiriac Pensii Private magánnyugdíj-biztosító igazgatója szerint az áfamelés drámai módon sújtotta volna a gazdaságot.
A kiskereskedelemben tevékenykedők az eladások csökkenésére számítanak a közalkalmazottak és a nyugdíjasok jövedelmének zsugorodása miatt, de egyetértenek azzal, hogy az áfaemelés Románia valamennyi lakosát sújtotta volna a várható inflációnövekedés miatt. Így viszont csak a lakosság egy részét érinti kellemetlenül az intézkedés – olvasható a Ziarul Financiarban.
A Szabadság című kolozsvári napilap cikkírója szerint a mostani megszorító intézkedések "az elmúlt évek hazug kormányzati politikájának a következménye". A lap szerint a hazugságot a Ion Iliescu volt román államfő által irányított rendszer kezdte el a kilencvenes évek elején, amikor a szocialista ipar összeomlása után utcára került hatalmas tömeg "eltüntetése" érdekében a korengedményes nyugdíjazást bátorították, és ezzel évtizedekre felborították a dolgozók és a nyugdíjasok közötti mennyiségi arányokat. Az elmúlt tíz évben valamennyi parlamenti párt – önös hatalmi céloktól vezéreltetve – azt a hazug illúziót táplálta a választópolgárokban, hogy a nyugdíjakat gyors ütemben lehet növelni – írta a lap.
A Romania libera szerint Románia az elmúlt években több külföldi beruházást is elszalasztott amiatt, hogy a szomszédos országok fejlettebb infrastruktúrát tudtak kínálni a beruházók számára. A napilap emlékeztet arra, hogy például a Mercedes 2008-ban Magyarországot választotta Románia helyett azért, mert a magyarországi infrastruktúra sokkal fejlettebb. Ezt a problémát a lap összeköti a mostani megszorító intézkedésekkel, amennyiben szerinte az idejében megkezdett infrastruktúra-fejlesztéssel meg lehetett volna előzni a helyzet súlyosbodását.
A lap szerint a kormánynak más bűnei is voltak, például elmulasztotta tavaly a beígért kiadáscsökkentés végrehajtását a közszférában, így a tervezett elbocsátások is elmaradtak. A román kormánynak az uniós támogatásokat sem sikerült lehívnia kellő mértékben – fűzi hozzá.
Az Adevarul szerint sem reformnak, sem válságellenes intézkedésnek nem nevezhetőek a mostani megszorítások, azok pusztán kétségbeesett intézkedések, amelyek csak arra jók, hogy lélegzethez jusson az állam, „mielőtt ismét alámerül”.
A cikk írója kételyeit fejezi ki, hogy a jövedelem-csökkentésekkel megtakarított pénzt beruházásokra fordítja majd a román kormány, amely eddig is pazarlóan bánt a közpénzzel. A szerző szerint a román válság túlságosan mély ahhoz, hogy kezelni lehessen egy puszta „kétségbeesett kiáltással”, ami a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyomására hangzott el. A szerző szerint Románia nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi, intézményi és politikai válságban is szenved – olvasható az Adevarulban.
A Saptamana Financiara című gazdasági napilapnak szakemberek úgy nyilatkoztak, hogy szerintük Románia nem kerülheti el az adóemelést sem. A román vezetők ugyanis bejelentették, hogy a jövedelmek csökkentése következtében nem lesz szükséges az adóemelés. A lap által megszólaltatott szakemberek szerint azonban az adókat előbb-utóbb úgyis növelnie a kormánynak, hiszen a mostani megtakarítások nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy Romániát kivezessék a gazdasági válságból.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.