Abszolút transzpaerncia: szinte minden kereső norvég vagyona nyilvános
Ez az, amire a kíváncsi szomszédok várnak Norvégia-szerte: a hivatalos adóhivatali lista közzététele a norvégok – csaknem minden norvég kereső – jövedelméről és vagyonáról.
Az ország leggazdagabb embere Johan Henrik Andresen dohányipari mogul: 11,1 milliárd korona, azaz mintegy 2 milliárd dollár (356 milliárd forint) vagyonának értéke. A Dagbladet című lap szerint ezzel megelőzte Kjell Inge Roekke nagyiparost.
Norvégia leggazdagabb asszonya Tone Bjoerseth-Anderson, aki a maga 594 millió koronájával 24 férfi után az első hölgy a listán. Liv Ullmann, a világhírű filmszínésznő és rendező viszont „csak” 13,7 millió koronás szerény vagyonnal rendelkezik.
A királyi család tagjai nem szerepelnek a listán, egyszerű okból: ők nem fizetnek adót. Ugyancsak nem szerepelnek a skatteliste nevei között azok, akiknél az anyagi helyzet vagy egyszerűen a név közzététele biztonsági megfontolásokból nem kívánatos – és a hajléktalanok sem.
A média a legkülönbözőbb szempontok szerint dolgozta fel a rengeteg adatot. Az NRK online portál a leghíresebb norvég párokat szedte sorba – celeb-párbajok címen. Az Aftenposten a neveket vizsgálta „Milyen gazdag az ön neve?” cím alatt: kiderítette, hogy a férfiak közül a Terje nevűek büszkélkedhetnek a legtöbb jövedelemmel, a nők közül azok, akik a Marit névre hallgatnak.
Az európai országok zömében egészen másként tekintenek ezekre a jobbára magánügynek tekintett adatokra. Spanyolországban a kormány a napokban először tett közzé hivatalos adatokat tagjainak vagyoni helyzetéről, de a magánemberek esetében nem nyilvánosak a jövedelmek és vagyonok.
Christine Ingebritsen, a washingtoni egyetem skandináv gazdasággal foglalkozó katedrájának professzora szerint a norvég adólista a skandináv egalitarianizmus hosszú idő alatt kialakult hagyományát illusztrálja. „Az állampolgár így bizonyíthatja a közösség számára, hogy jogosan szerezte vagyonát”.
De még az egalitárius Norvégiában is sok ellenfele van a skatteliste hagyományának. A Synovate közvélemény-kutató intézet 2007-es felmérése szerint a norvégok 32 százaléka híve csak ennek a gyakorlatnak – 46 százalékuk viszont ellenzi.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.