Különadót fizetnének egyes önkormányzati, állami alkalmazottak
Jövő év január elsejétől átmeneti időre, egy évre vezetne be különadót a kormányfő, amit azok fizetnének, akik havi kétmillió forint felett keresnek az önkormányzati vagy állami többségi tulajdonú cégeknél. Az MTI úgy tudja, hogy a kezdeményezést Bajnai Gordon miniszterelnök fogalmazta meg az MSZP-frakció hétfői ülésén.
A különadót várhatóan adómódosítóként nyújtanák be, és ha elfogadja az Országgyűlés, akkor jövő évtől vonatkozik minden e területen dolgozóra és minden munkaszerződésre.
Az MTI információi szerint a kormány terve az, hogy a többségi állami, önkormányzati tulajdonú cégek munkavállalóinak a havi, bruttó fizetésük kétmillió forint feletti részét adó formájában vonnák el, és az visszakerülne a központi költségvetésbe.
A parlament előtt már van egy szocialista törvényjavaslat, amely kimondaná, hogy jövő évtől a köztulajdonú gazdasági társasággal munkaviszonyban álló személy személyi alapbére, illetve a vezetők havi díjazása legfeljebb a Magyar Nemzeti Bank elnöke keresetének (amely ma csaknem 8 millió forint) egynegyede lehet. Ez a bérplafonról szóló a rendelkezés csak jövőben köttetendő munkaszerződésekre vonatkozna.
Az MSZP-frakció hétfői ülése után Mesterházy Attila frakcióvezető azt mondta: a képviselőcsoport egyeztetéseket kezd a kormánnyal, hogy az állami és az önkormányzati cégeknél a kétmillió forint feletti fizetéseket különadó sújtsa. A politikus elmondta, azért kezdenek egyeztetést a Pénzügyminisztériummal, hogy a bérplafonon túl hogyan lehetne rendezni a kétmillió forint feletti fizetéseket az állami és az önkormányzati cégeknél.
A frakcióvezető közölte: azt javasolják, hogy Szlovéniához hasonlóan a kétmillió forint feletti fizetések e feletti részét sújtsa egy különadó. Szlovéniában ennek az adónak a mértéke 90 százalék, az MSZP azt javasolja, hogy Magyarországon ez 100 százalékos adókulcs legyen - tette hozzá Mesterházy Attila.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
