2009. október. 02. 16:08 MTI Utolsó frissítés: 2009. október. 02. 15:53 Gazdaság

A lengyeleknek 2015 után lehet eurójuk

Lengyelországban az államadósság várható emelkedése miatt 2015 utánra tolódhat az euróövezeti csatlakozás Lech Kaczynski elnök gazdasági tanácsadója szerint.

Adam Glapinski elmondta: a jövő évi elnökválasztás és a 2011-es parlamenti választások előtt a kormány kiadásnövelésbe kezd, emiatt pedig az euró bevezetésének feltételeként szabott határ fölé nőhet az államadósság. "A parlamenti választásokig nem várható kiadáscsökkentés, és utána sem, hacsak nem olyan párt kerül kormányra, amely elkötelezett a pénzügyi konszolidáció mellett. Ezért aztán még a 2015-ös céldátumnak sem lenne realitása" - mondta  az elnöki tanácsadó a Bloomberg hírszolgálat pénteki jelentése szerint.

A kormányzati tervekben egészen júniusig 2012-es euróbevezetési céldátum szerepelt, de a világméretű válság miatt a kormány az elképzelés felülvizsgálatára kényszerült, és jelezte, hogy a tervezettnél tovább marad a zloty.

A héten véglegesített 2010-es költségvetési tervezet szerint az államháztartási hiány jövőre az idei kétszerese, 52,2 milliárd zloty (18,51 milliárd euró) lesz. A lengyel központi bank úgy látja, hogy a hiányfinanszírozási igény növekedése miatt az államadósság hazai össztermékhez (GDP) viszonyított aránya éppen az eurócsatlakozás úgynevezett maastrichti kritériumai között lefektetett 60 százalék közelébe emelkedhet.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.