A PSZÁF szakértői által készített tervezet a teljes lakossági hitelezést átfogja, célja, hogy az ügyfelek számára a szerződés előkészítésétől annak normál, illetve rendkívüli lezárásáig érthetővé tegye a hitelezési folyamatot annak érdekében, hogy az ügyfelek információs hátrányát mérsékeljék. A kódex nemcsak a bankok, hanem valamennyi hitelezéssel - kiemelten lakossági hitelezéssel - foglalkozó pénzügyi intézmény számára mérvadó lenne. Aki ezt magára nézve kötelezőnek fogadja el, a kódexben foglaltakat be kellene építenie az általános szerződési feltételekbe, illetve az üzletszabályzatba, így számon kérhető lenne. Aki pedig nem csatlakozik a megállapodáshoz, felkerülne egy listára, amelyet nyilvánosságra hoznának - mondta Binder István.

Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke csütörtökön az M1 televízióban azt mondta, hogy a kereskedelmi bankok elfogadták azt a koncepciót, amelyet a PSZÁF tervezete tükrözött, lényegében arra építették fel saját álláspontjukat. Felcsuti részleteket nem ismertetett, csupán annyit mondott, hogy a felügyeleti és a bankszövetségi javaslat között 70-80 százalékos megfelelés van. A javaslat megszövegezésében közlése szerint a tíz legnagyobb kereskedelmi bank vett részt.

Az MTI úgy tudja, hogy először – két fordulóban - a bankszövetség szakértői vizsgálták meg a felügyeleti javaslatot, ezt követően került a - nagybankok vezetőivel - kibővített elnökség elé, amely csütörtökön délután hagyta jóvá a javaslatot.

A bankszövetség elnöke szerint a törvény megadja a bankoknak az egyoldalú szerződésmódosítás jogát, de azt kívánja, hogy ez transzparens legyen. A vita szerinte arról folyik, mit jelent a transzparencia, kinek a számára legyen a módosítás átlátható: az ügyfél számára, aki "alulinformált, nem felkészült, nem képes megítélni a feltételeket", vagy az ügyfél nevében eljáró, az ügyfél érdekeit védő, fogyasztóvédelmi feladattal és jogkörrel felruházott felügyelet számára. Felcsuti az utóbbit tartaná jónak.

Az MTI banki körökből származó értesülései szerint gyakorlatilag arról van szó, hogy a kódex csak az árképzés elveit határozza meg, vagy tartalmazzon egy olyan listát is, amely felsorolja, hogy mi lehet, illetve, mi nem lehet alapja az árképzésnek.

A távirati iroda információi szerint az ügynökök tevékenységének szabályozását - ami része a felügyeleti javaslatnak - támogatják a bankok, ám szerintük ezt nem a kódexben kellene szabályozni, hanem külön jogszabályban.

A miniszterelnök az MTI-nek csütörtökön azt mondta: reméli, hogy a bankszövetség és tagjai meg tudnak állapodni a kormánnyal a hitelfelvevők érdemi védelméről, a visszásságok megszüntetéséről, mert ha nem lesz egyezség, akkor az Országgyűlés törvényben teremti meg az ehhez szükséges biztosítékot.

A kormány júliusban az egyoldalú szerződésmódosításokat illetően szeptember végéig tartó moratóriumban állapodott meg a bankokkal. Ha a módosítást előre nem látható, lényeges piaci folyamatok mégis szükségessé tennék, egyeztetniük kell a PSZÁF-fal.

A kormányfő ugyancsak júliusban, a bankokkal való egyeztetés után jelentette be, hogy a moratórium alatt előkészítik az egyoldalú szerződésmódosításról szóló törvény módosítását, továbbá a PSZÁF és a GVH bevonásával elkészítenek egy részletesebb, pontosabb szabályozást - egy magatartási kódexet -, amely rögzíti azokat a jogcímeket, amelyek alapján a hiteleket módosítani, felmondani lehet, s tartalmazza az erről való tájékoztatás módját is. A kódexet szeptember elejére kellett elkészíteni.

Bajnai már akkor hangsúlyozta: a magatartási kódex akkor működik, ha minden, lakossági hitelezéssel érdemben foglalkozó bank csatlakozik hozzá, egyébként más szabályozási formát kell keresni.