2009. július. 23. 11:15 MTI Utolsó frissítés: 2009. július. 23. 11:18 Gazdaság

Az ÁSZ az állami pénzalapok négyévenkénti felülvizsgálatát javasolja

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egyebek mellett az államháztartási törvény módosítását kezdeményezi a kormánynál annak érdekében, hogy az Országgyűlés négyévente döntsön az állami pénzalapok működésének indokoltságáról.

Az ÁSZ állami pénzalapokról szóló vizsgálatának összefoglalójában hangsúlyozza: a szervezet azt is javasolta a kabinetnek, hogy értékelje az alapok céljainak megvalósulását, illetve az alapszerű működés feladatellátásra gyakorolt hatását.

Az ÁSZ számításai szerint alacsony az alapok súlya az államháztartásban, 2008-ban a központi költségvetés bevételeinek 5,9 százaléka, 485 milliárd forint volt a bevételük, míg 457 milliárd forintos kiadásaik az állami büdzsé 5,1 százalékára rúgott. A Munkaerőpiaci Alap meghatározó szerepet tölt be az állami pénzalapok között, 2008-ban 81 százalékos volt a részesedése az alapok összes bevételéből.

A hat, állami feladatot ellátó további pénzalap a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Alap, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, a Szülőföld Alap, és a Nemzeti Kulturális Alap.
A számvevőszék összesítése szerint a hat állami pénzalap létrehozását "nem előzte meg az alap működésétől elvárt eredmények, hatások előzetes felmérése". Az alapok működésének értékelésénél elmaradt a szakmai, gazdasági kritériumok meghatározása - fűzik hozzá.

Az alapoknál tapasztalt hiányosságok "nem különböznek a központi közigazgatásban tapasztalt problémáktól", vagyis a gondok nem az alapkénti működésből, hanem a jogi szabályozás ellentmondásaiból származnak - olvasható az ÁSZ tájékoztatásában.
zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Serdült Viktória 2024. november. 28. 10:09

Felesleges kényeskedni a függetlenség miatt – a bírókat képviselő OBT elnöke a kormány alkujáról

Két lehetőség volt: vagy nincs pénz, vagy pedig van, de akkor alá kell írni a papírt – így magyarázta a HVG információi szerint egy belső értekezleten Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke, miért ment bele a kormány diktálta megállapodásba. Beszédének több forrásból hozzánk eljutott átirata szerint azt mondta, felesleges kényeskedni a bírói függetlenség miatt.