Az ÁSZ az állami pénzalapok négyévenkénti felülvizsgálatát javasolja
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egyebek mellett az államháztartási törvény módosítását kezdeményezi a kormánynál annak érdekében, hogy az Országgyűlés négyévente döntsön az állami pénzalapok működésének indokoltságáról.
Az ÁSZ számításai szerint alacsony az alapok súlya az államháztartásban, 2008-ban a központi költségvetés bevételeinek 5,9 százaléka, 485 milliárd forint volt a bevételük, míg 457 milliárd forintos kiadásaik az állami büdzsé 5,1 százalékára rúgott. A Munkaerőpiaci Alap meghatározó szerepet tölt be az állami pénzalapok között, 2008-ban 81 százalékos volt a részesedése az alapok összes bevételéből.
A hat, állami feladatot ellátó további pénzalap a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Alap, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, a Szülőföld Alap, és a Nemzeti Kulturális Alap.
A számvevőszék összesítése szerint a hat állami pénzalap létrehozását "nem előzte meg az alap működésétől elvárt eredmények, hatások előzetes felmérése". Az alapok működésének értékelésénél elmaradt a szakmai, gazdasági kritériumok meghatározása - fűzik hozzá.
Az alapoknál tapasztalt hiányosságok "nem különböznek a központi közigazgatásban tapasztalt problémáktól", vagyis a gondok nem az alapkénti működésből, hanem a jogi szabályozás ellentmondásaiból származnak - olvasható az ÁSZ tájékoztatásában.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.