Parragh: a hibás gazdaságpolitika okozza Magyarország problémáit
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a válság csak kis mértékben okozza Magyarország gondjait, a gondokért alapvetően az évek óta folytatott hibás gazdaságpolitika a felelős.
A „GDP megroggyanását” 2006 negyedik negyedévére, a megszorításokkal, fogyasztáscsökkenéssel, és a gazdasági megrendelések csökkenésével járó konvergenciaprogram bevezetésének idejére tette az elnök. Azóta a gazdaság nem tudott igazi növekedést elérni, és egyelőre a Bajnai-program is csak a pénzügyi egyensúlyra koncentrál – mondta Parragh László.
Szerinte „mivel most is csak egy pénzügyi szemléletű gazdaságirányítás zajlik, kizárólag pénzügyminiszteri logikával, és nem gazdasági logikával, ezért a mostani lépéseink sem fognak igazán sikereket elérni". A Bajnai-program három célt tűz maga elé: a pénzügyi egyensúly fenntartását, a gazdaság dinamizálását és az ország iránti bizalom helyreállítását, de egyelőre csak egyetlen dologra koncentrál, a pénzügyi egyensúlyra. Erről szólnak az adótörvények, erről szól a törvénykezés – vélekedett Parragh László, aki kitért arra is, hogy erre az évre a hivatalos előrejelzés 6,3 százalékos GDP-csökkenést jelez, ami a rendszerváltás utáni gazdaságtörténet második legnagyobb visszaesése. Korábban 1991-ben volt egy hatalmas károkat okozó 12 százalékos gazdasági visszaesés.
A kamarai elnök elkerülhetetlennek nevezte a nagy elosztó rendszerek szakszerű reformját, benne az oktatás, egészségügy, nyugdíjrendszer, munkanélküli ellátás, államigazgatás, önkormányzati rendszer átalakítását. Kérdés, hogy lesz-e elég politikai erő és bátorság a következő kormányban, hogy ezeket megtegye, de ha nem teszi meg, akkor ebből a helyzetből nem fogunk tudni kijönni – mondta. Parragh László példaként kiemelve a felsőoktatás működését azt mondta: közel száz egyetemünk van, többen járnak egyetemre, mint általános iskolába, „papírgyárakként működnek az egyetemek”.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.