A Peer Steinbrück szociáldemokrata pénzügyminiszter által előterjesztett tervezet szerint az új államadósságok 2013-ig 310 milliárd eurót tesznek ki. Az államnak 2010-re 86,1 milliárd pótlólagos hitelt kell felvennie, ez messze a legmagasabb összegnek számít Németország háború utáni történetében. Nem kizárt ugyanakkor, hogy ez az összeg még nagyobb lesz, a kabinet által korábban jóváhagyott konjunktúraélénkítő, illetve bankmentő csomagok "költségei" pontosan még nem ismeretesek.

A pénzügyminiszter azt hangoztatta, hogy a rekord méretű államadósságoknak a jelenlegi helyzetben nincs alternatívája. Annak a nézetnek adott hangot, hogy a szeptember végi választások után hivatalba lépő új kormány – amely egyébként minden bizonnyal újratárgyalja majd a költségvetés tervezetét – óriási feladat előtt áll. Az új kormánynak arra kell összpontosítania, hogy megfékezze a további eladósodást és költségvetési konszolidáció útjára lépjen – vélekedett Steinbrück.

A tervezetből kitűnt, hogy az új adósságok az elmaradt adóbevételeket, a munkaerőpiacon jelentkező többletköltségeket kompenzálják. Ezen kívül jelentős mértékben terhelik a költségvetést a konjunktúraélénkítő csomagokkal járó kiadások, továbbá az eladósodás megfékezését célzó szigorú megtakarítások. A tervezet egyfajta előzetes „vázlat”, és valójában a választások után hivatalba lépő kormány tájékozódását szolgálja. Az abban foglalt számok nem kötelező érvényűek a majdani új kabinet számára.

A pénzügyminiszter egy szerdai lapinterjúban kijelentette: azzal számol, hogy az Európai unió legkésőbb 2010 elején megindítja Németország ellen a deficittúllépés miatti eljárást. Steinbrück ugyanakkor kiállt a takarékoskodás mellett, és hangsúlyozta: Németországnak akkor vázolnia kell, hogy miként képes ismét 3 százalék alá szorítani a költségvetési hiányt. Az érvényben lévő, úgynevezett stabilitási paktum ugyanis előírja, hogy új államadósságok nem haladhatják meg a bruttó hazai termék 3 százalékát. Az uniós tagállamok pénzügyminiszterei ugyanakkor még az elmúlt évben a gazdasági, illetve pénzügyi válság kapcsán megállapodtak abban, hogy a stabilitási paktumot „rugalmasabban” kezelik.

Steinbrück ismételten elutasította az adócsökkentéseket. A miniszter annak a nézetnek adott hangot, hogy az eladósodás ilyen méretű növekedése idején minden erre vonatkozó ígéret felelőtlen és kockázatos.